Első alkalommal, de hagyományteremtő célzattal egész napos összművészeti rendezvénnyel ünnepli a költészet napját a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Poket. Április 10-én az Irodalmi Kavalkád helyszíne lesz a belvárosi Akvárium Klub és az előtte lévő tér. Az eseményen Tamási Áron születésének 125. és Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójáról is megemlékeznek majd. Az előadásokon túl koncert, gyermekprogram, színházi előadás, szabadtéri kiállítás, irodalmi beszélgetés, könyvbemutató és kézműves-foglalkozás is lesz.
A nyitó előadáson Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központ docense hat igen népszerű könyv – A Pál utcai fiúk, az Ábel a rengetegben, az Iskola a határon, a Sorstalanság, A Nagy Füzet, A fehér király – segítségével száz év magyar irodalmát tekinti majd át az iskolatémán keresztül.
Az előadó egyik kutatási területe Ottlik Géza Iskola a határon című regénye, amelyből nemcsak a disszertációját írta, hanem több tanulmányban és könyvben is foglalkozott az elemzésével. A mostani, Iskolák a határon című előadásában kitágítja azt, amit az iskolaregényekről gondolunk: az iskola mint intézmény mellett a felnövés vagy „az élet iskolájának” kissé közhelyes fogalmát is bevonja a diskurzusba.
A könyvek közös eleme, hogy serdülő, tíz-tizenöt év közötti fiúk a főszereplőik, akik mindannyian a felnőtté válás kihívásaival szembesülnek.
Az irodalomtörténész szerint a legizgalmasabb kérdés ezekben a művekben az, hogy egy fiatal miként tanulhatja és értheti meg a szabadságot, illetve annak hiányát, azaz hogyan jön rá arra, hogy csak akkor élhet szabad életet felnőttkorában, ha már tizenévesen elkezdi kialakítani önmaga számára a szabadság köreit.
Ami egészen extrém, zárt térben egyaránt történhet, mint Köves Gyuri esetében az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborokban, esetleg Dzsátával a Ceaușescu-diktatúrában, de tágas, szinte „határtalan” körülmények között is, mint Szakállas Ábellel a Hargitán.
A kiválasztott hat könyv nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is jól ismert és elismert, hármat közülük húsz-harminc nyelvre fordítottak már le. Népszerűségük nem véletlen, hiszen a legfontosabb emberi kérdésekről szólnak: a szabadságról, a szeretetről, a kegyelemről, mások és önmagunk megértéséről.
A „ki vagyok én?”, „mi a dolgom a világon?” és „mi közöm van a másik emberhez?” örök és mindenkit foglalkoztató kérdéseiről van szó.
Ezért sosem késő elolvasni, újraolvasni vagy hangoskönyvként meghallgatni őket. Az előadó szerint ugyanis az emberi hang új rétegeket, még több jelentést tud felszínre hozni az írott szöveghez képest, és sokkal szuggesztívebb lehet, mint a papírra nyomtatott könyv. A hat regény többsége már hangoskönyvként is elérhető.
Fűzfa Balázs az Otthont teremtők – Tamási Áron és Dsida Jenő alkotói világa című kerekasztal-beszélgetésen is részt vesz majd, amelynek fókuszában a két alkotó és az erdélyi magyar irodalom lesz. Beszélgetőtársai Láng Gusztáv professzor, Dsida Jenő monográfusa és Sipos Lajos irodalomtörténész, Tamási Áron-szakértő, a moderátor pedig Juhász Anna lesz.
Az előadáson és a kerekasztal-beszélgetésen egyaránt ingyenesen részt lehet venni. Az Irodalmi Kavalkád részletes programja itt érhető el, a Facebook-esemény itt található.
Fotók: Kultúra.hu/Belicza László Gábor
