Bár a hivatalos adatokat mindkét ország manipulálja, az egy éve kezdődött orosz–ukrán háborúnak a legoptimistább becslések szerint is már mindkét oldalon legalább százötvenezer áldozata van, nem beszélve a sebesültekről és a mintegy nyolcmillió menekültről, akik kénytelenek voltak elhagyni az országot. Felmérhetetlen károk keletkeztek az infrastruktúrában, az épületekben, a rakétabecsapódások és más támadások pedig a legértékesebb ukrán műkincseket sem kímélik.
Eddig Ukrajna-szerte már legalább 230 kulturális objektum: 104 vallási helyszín, 18 múzeum, 83 történelmi vagy művészeti szempontból jelentős épület, 19 műemlék és 11 könyvtár sérült vagy semmisült meg.
Az elmúlt egy évben legalább tizenötezer ukrán képzőművészeti alkotást és műtárgyat loptak el.
Jelentések szerint az orosz erők szisztematikusan fosztogatják a múzeumokat, annak ellenére, hogy Oroszország is aláírta az 1954-es hágai egyezményt, amelyet azért hoztak létre, hogy fegyveres konfliktusok esetén védelmet biztosítsanak a kulturális javak számára. A kiemelkedő kulturális helyszíneket egységesen kék pajzzsal jelölik.
Ukrajna négy, korábban megszállt régiója – Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja – szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket. A Herszoni Művészeti Múzeumot például szinte teljesen kifosztották az oroszok: több millió dollárt érő műgyűjteményének – amelyben ritka szkíta, szarmata, gót és görög eredetű tárgyak is voltak – nagy részét a város tudományos könyvtárából ellopott több száz értékes könyvhöz hasonlóan a közeli Krím félszigetre hurcolták. A károk mértékét a náci megszállás közel három éve (1941–1944) idején elszenvedett veszteségekhez hasonlítják.
A háború kezdete óta az UNESCO egy sor rendkívüli intézkedést hajtott végre a károk enyhítése érdekében, például műszaki tanácsokat adott az épületek védelmével és a tűzoltási teendőkkel kapcsolatban, és segített a műtárgyak biztonságos helyre menekítésében. Részt vett az ukrajnai múzeumokból, vallási épületekből és régészeti lelőhelyekről eltűnt tárgyak listájának összeállításában is. Tekintettel arra, hogy az ellopott műalkotások könnyen eltűnhetnek a feketepiacon, Lengyelországban az azonosításukat segítő képzést szerveztek az Ukrajnával határos országok bűnüldöző szerveinek.
2022 májusától az UNOSAT, az ENSZ szatellitközpontja műholdképek segítségével méri fel a kulturális helyszínek állapotát.
Az ellenőrzés olyan területekre is kiterjed, amelyek a frontvonalban helyezkednek el. Az UNESCO idén januárban az eddigi hét ukrajnai világörökségi helyszín mellé Odessza történelmi belvárosát is felvette a listára.
Az ukrán kulturális örökség védelmére irányuló folyamatos erőfeszítések egyike a Backup Ukraine kezdeményezés is, amely lehetővé teszi, hogy bárki archiválhasson műemlékeket. A Polycam alkalmazás révén akár egy telefonnal 3D-s felvételek készíthetők támadások által fenyegetett épületekről, emlékművekről, mielőtt megsérülnek vagy megsemmisülnek. A szkennelt képek digitális archívumba kerülnek fel. A Skeiron 3D-szakértőkből álló csapata speciális berendezéseivel nagy méretű épületeket, például templomokat szkennel. Munkájuk révén, a #SaveUkrainianHeritage kampány részeként már több mint száz fontos örökségi helyszínt mértek fel. Az ukrán művészekből és kurátorokból álló Culture Against Aggression csoport pedig szeretné elérni, hogy a kulturális szférában a sportéhoz hasonló szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben.
Az UNESCO az Ukrán Kortárs Művészeti Múzeummal és az Ukrán Sürgősségi Művészeti Alappal közös kísérleti programjával művészeket és kulturális szakembereket támogat. Hét kulturális projektet választottak ki nyílt pályázaton, amelyek Ivano-Frankivszkban, Herszonban, Harkovban és Kijevben valósulnak meg, százezer dollár kezdeti támogatással. A kiválasztás során előnyt élveztek azok a művészeti projektek, amelyek hozzájárulnak a háborús traumák feldolgozásához.
Az elmúlt egy évben számtalan intézményi és magánkezdeményezés indult az ukrajnai művészek és műemlékek támogatására. A Metahistory Museum például naponta egy-egy olyan műalkotást tesz közzé, amely különböző művészek szemszögéből dokumentálja a konfliktus előrehaladását. Ezeket a digitális képeket NFT-ként (nem helyettesíthető tokenekként) adják el: így gyűjtenek pénzt az ukrán kulturális intézmények számára. Eddig összesen egymillió dollár folyt be ily módon.
Hagyományos módszerekkel is gyűjtenek. Januárban a londoni Királyi Művészeti Akadémia szervezett aukciót az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia támogatására, múlt héten pedig a Los Angeles-i Century Cityben tartottak egyhetes pop-up kiállítást ukrán művészek alkotásaiból. A Sunflower Network nonprofit szervezet kezdeményezéséből származó bevételt ukrán művészek támogatására fordítják, a helsinki székhelyű Nordic Culture Point szervezet pedig abban nyújt segítséget, hogy ukrán művészek külföldön folytathassák a munkájukat.
Az ukrán kulturális intézmények a különféle külföldi felajánlások ellenére rendkívül nehéz helyzetben vannak. Nemcsak a sérült, kifosztott és/vagy elpusztított épületek, hanem az igen bizonytalan helyzet miatt is: nem lehet tudni, hogy a következő napon vagy héten melyik objektumot éri orosz támadás. A háborús kiadások jelentősen csökkentik a kulturális támogatásokra fordítható összegeket, rendkívül megnehezítve az értékmentést- és teremtést.
A cikkhez felhasznált források itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatók.
Nyitókép: Az orosz hadsereg által lerombolt templom Donyeck régióban. Fotó: Dimitar Dilkoff / AFP
