Ennek a kiállításnak több rétege van. A látogatók a Budapest Bábszínház régi és most is használatban lévő bábjai között barangolhatnak, részletes képet kapnak arról, hogyan működik, milyen szemléletű az intézmény. Emellett betekintést enged a kulisszák mögé is, láthatóvá téve az egyes részlegek munkáját.
A teret nagyon izgalmasan rendezték be. A látogató szabadon bolyonghat, újabb és újabb egységeket fedezhet fel. A kiállítás egyszerre vállal történeti áttekintést, információátadást és a kulisszák mögé való betekintés lehetőségét. Igyekszik továbbá látványban is erős lenni.
A térbe lépve jobbra a Próbaterem nyílik, ahol bábelőadások videói futnak, a falon szereplő feliratok pedig a bábtípusokról és -fajtákról tájékoztatnak. Érdemes itt kezdeni, mert e tudás ismeretében később izgalmasabb lesz a figurákat látni. Nemcsak az alakjukat és a megformáltságukat fogjuk majd felismerni, hanem azt is, hogy alsó, felső, hátsó vagy belső mozgatású bábokról van-e szó.
E térrel szemben izgalmas installáció van, ami a Budapest Bábszínház mottójából – „A báb nem korosztály, hanem műfaj” – indul ki. Ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy minden korosztálynak megvannak a maga kedvelt bábtípusai. Hoffer Károly egyszer egy interjúban ezt mondta nekünk: „A bábtervező mindig arra figyel, hogy az előadás megjelölt korosztályának asszociációs és absztrakciós szintjéhez igazodjon.” A kisebbeknek szóló előadások figurái gyakran állatok, de mindenképpen színesek, részletgazdagok, pontosak, mivel az óvodások és a kisiskolások így könnyebben tudnak velük azonosulni. A nagyobbak számára készülő előadások bábjainak groteszkebb, absztraktabb az arcuk, a 16+-os előadások bábjai esetében pedig már elegendőek a jelzésszerű részletek. Ebben az installációban az Esti Kornél bábjai a legidősebbek számára készültek. Kornél alakja például transzparens anyagból készült, mezítelen figura.
Az installációval szemben idővonalon szemléltetik a Budapest Bábszínház logójának változásait, egy falra pedig a Bábszínház korabeli és jelenlegi plakátjait ragasztották, plakáttörténeti ízelítőt is adva velük.
A nagy térben posztamensekre belógatott bábok körüljárhatók.
Míg a színpadon legtöbbször csak szemből és távolról látjuk őket, most közel mehetünk hozzájuk, és a legapróbb részleteiket is megfigyelhetjük. A példákból jól látszik, hogy a bábtervező a legutolsó részletig átgondolja figuráit: minden illesztésnek, ruhadarabnak, tekintetnek jelentősége és jelentése van.
Hátul kis kulisszában rendezték be a Kelléktárat, ahol salgópolcokon, wunderkammerszerűen mindenféle tárgy szerepel. Félkész bábok várják, hogy befejezzék, elromlott figurák pedig azt, hogy megjavítsák őket. Jó pár kiegészítő és eszköz is látható, amelyek talán már nincsenek használatban, de valamelyik új előadásban még feltűnhetnek.
A galéria ablakaiban a különböző tárakról láthatunk fotókat, és a hozzájuk tartozó tárgyakat is itt tudjuk megtekinteni. A Díszítőtár a színpadelemeket, a Világosító és -hangtár a fény- és hangtechnikát, a Műhely bábelemeket és rajzokat, az Öltőző ruhákat, parókákat vonultat fel. A tér másik végében egy előadás teljes installációja, díszlete látható. Itt tartanak múzeumpedagógiai foglalkozásokat is. Kifelé a Jegypénztár egységen haladunk keresztül, és üvegtárlókban különböző kiadványokat tekinthetünk meg.
A kiállítás május 27-éig látogatható.
Fotók: Biró Dávid / Deák 17 Galéria
