Balassa Sándor teljes életműve közkinccsé vált

Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának gyűjteményébe került az idén 90 éve született Balassa Sándor (1935–2021) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző 150 opusszámmal jelölt műve és 12 sorszám nélküli kottakézirata özvegye ajándékaként. A könyvtár a teljes anyagot digitalizálta és ingyenesen elérhetővé tette.

fortepan_147272.jpg
A Magyar Rádió stúdiója, A közönség kérdez – a muzsikus válaszol című műsor, Papp Márta szerkesztő és Balassa Sándor rendező. Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan

Balassa Sándor egyike volt azon zeneszerzőinknek, akik már életük során úgy döntöttek, hogy kompozícióikat a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményében helyezik el. Első kéziratait 1997-ben adományozta, majd az évek során valamennyi autográfját itt helyezte el. Haláláig – 2021-ig – 150 opust és több további, sorszám nélküli művet komponált. Utolsó három alkotása, a Trio (op. 148), a Négyes (op. 149) és a Palánták (op. 150) szintén a gyűjtemény részét képezi, és most először vált mindenki számára hozzáférhetővé. Az utolsó dokumentumcsomagot 2025. április 10-én adta át Balassa Mariann az Országos Széchényi Könyvtár számára. A gazdag gyűjtemény így összesen 3690 oldalnyi kéziratot tartalmaz.

A zeneszerző életútja szorosan kapcsolódik a magyar zenei intézményekhez: a Bartók Béla Konzervatórium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre zeneszerzés osztályában folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben diplomázott. Előbb a Magyar Rádió zenei rendezőjeként, majd a Zeneakadémia tanáraként dolgozott; 1981-től 1996-os nyugdíjazásáig a zeneszerzés tanszéken tanított hangszerelést, utolsó éveiben egyetemi tanárként.

b8a52bc3-b5b8-4128-bc1d-7e1b38e7c7d3 (1).jpg
Balassa Sándor zeneszerző budapesti otthonában 2015. október 6-án. Fotó: Marjai János / MTI

Balassa Sándor zeneszerzői pályája során nagyszabású zenekari műveket (Tündér Ilona, Csaba királyfi, A Nap fiai, Hunok völgye, 301-es parcella), négy operát (Az ajtón kívül, A harmadik bolygó, Karl és Anna, Földindulás), valamint kantátákat, dalokat, kórusműveket, kamarazenei és szólókompozíciókat alkotott.

Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1972-ben Erkel Ferenc-díjat, 1978-ban Érdemes Művész címet, 1983-ban Kossuth-díjat kapott, később kétszer is Bartók–Pásztory-díjjal ismerték el (1988, 1999). 1989-ben lett kiváló művész, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díj kitüntetettje.

A teljessé vált kéziratos hagyaték digitalizálására és publikálására özvegye, Balassa Mariann adott engedélyt, lehetővé téve, hogy a közönség és a kutatók kiváló minőségben, nagyítható formában érhessék el a dokumentumokat. A Copia felület nemcsak a zenetudományi kutatás számára kínál új lehetőségeket, hanem az oktatásban, kutatási projektekben és az ismeretterjesztésben is széleskörűen használható.

Az Országos Széchényi Könyvtár ezzel a gyarapodással nemcsak a magyar zenetörténet kiemelkedő alkotójának teljes életművét őrzi és szolgáltatja, hanem a Copia felület révén hozzájárul ahhoz is, hogy Balassa Sándor munkásságát újra felfedezze a nagyközönség és a szakma.

Ez is érdekelheti

Jókai eddig kiadatlan versei is olvashatóak a Copia archívumban

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) adott otthont február 17–19. között a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett tudományos és emlékkonferenciának, ahol bejelentették: Jókai Mór eddig kiadatlan versei is elérhetővé váltak a nagyközönség számára a Copia virtuális archívumban.