Ma ha valakinek mozizni támad kedve Székesfehérváron, akkor két lehetősége van: vagy az Alba Plázában lévő multiplex Cinema Citybe látogat el, vagy megnéz egy filmet a kissé „fapados”, de családias hangulatú Barátság Klubmoziban. A kettő között hatalmas a különbség, és igazán hiánypótló lenne egy igényes, kis vagy közepes méretű „művészmozi” az itthoni palettán. Régebben több ilyennek mondható filmszínház is üzemelt a városban, azonban mára már csak legfeljebb egy „ott felejtett” neonfelirat utal arra, hogy egykor bent filmeket vetítettek nagyvászonra.
Itthon a mozi az anyanyelvi filmek megjelenését követően, a 30-as évek körül vált igazán népszerűvé. Ebben az időszakban Székesfehérváron öt filmszínház is üzemelt, amelyek közül a legrégebbi valószínűleg a mai Koch László utcában található Uránia volt, ami a harmincas évek végére meg is szűnt.
A helyét négy másik vette át. Az Árpád-fürdő medencéje felett kialakított filmszínház addig működött, amíg nem oldották meg az Árpád gőzfűtését. A harmincas évek másik emblematikus mozija volt a Prohászka-emléktemplom Glóriája, de az Alba, amit ma Köztársaság moziként ismernek, szintén ekkor kezdte meg a működését. Ez az épület építészetileg is nagyon érdekes: Hübner Tibor tervei alapján Bauhaus stílusban épült. A mozit Somogyvári Gyula író nyitotta meg és először az Azurexpress című filmet vetítették, amelynek egyes jeleneteit a fehérvári állomáson vették fel.
A korszak nagy filmszínházai közé tartozott még a Rex mozgó (későbbi nevén Petőfi mozi) is, amit a 30-as években Gábor Dénes mozivállalkozó építtetett annak a háznak a helyére, ahol Petőfi Sándor színész korában lakott.
A szocializmus ideje alatt a Köztársaságban és a Petőfi moziban lehetett filmeket nézni, de hétvégente több művelődési házban, például a Fanta-villában is tartottak vetítéseket. 1986-ban adták át a város legfiatalabb moziját, a Barátságot, de a rendszerváltást követő néhány évben a Budai úti szeméttelep helyén volt egy autós mozi is.
A multiplexek megjelenésével a Köztársaság és a Petőfi is bezárta kapuit, egyedül csak a Barátság maradt, amely jelentősen változott az elmúlt években. Megszépült a nézőtér, megújult a kép- és hangtechnika és a termet is klimatizálták.
A Barátság mozi artmoziként működik, így a repertoár negyven százaléka magyar vagy művész besorolású. A tavalyi év toplistájának második helyén a Testről és lélekről című magyar film zárt és a közönségsikerek, mint a Mamma mia! vagy a Bohém rapszódia látogatói létszáma is szépen emelkedett.
A Barátságban vannak magyar nyelvű, magyar feliratú vetítések a nagyothallók számára, de az olyan tematikus estek, mint a Csajos est vagy a koncertfilmek is nagyon népszerűek.Az iskolai vetítésekre is sokan érkeznek, ezek az alkalmak pedig különösen fontosak, mert így a diákok olyan művekkel is találkoznak, amelyeket egyébként maguktól nem néznének meg.
A repertoárt az IMDB vagy a port.hu kritikái alapján állítják össze, a 7-nél kevesebb pontszámot kapott alkotásokkal nem foglalkoznak. A kiválasztott filmeket pedig a bemutatót követő második vagy harmadik héten kezdik el vetíteni, mivel akkor már nem kell garantálni a vetítések számát. Ez az egytermes, hatvanfős intézmény ugyanis nem tudna heti tíz-húsz vetítést vállalni.
Forrás: szekesfehervar.hu
