Beköszönő múlt: új szerzeményekkel bővült a PIM

Irodalom

A Petőfi Irodalmi Múzeum új szerzeményeiről sajtótájékoztatón számoltak be az intézmény munkatársai.

A hagyatékok nem egyszer felbecsülhetetlen értékek hordozói, ezért nem mindegy, hogyan bánnak velük. A november 22-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón a 2019-es év új szerzeményeiről kaphattunk hasznos információt.

Kalla Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettes elmondta, számukra a múzeum alapját a gyűjtemény jelenti, rendezvényeiket meghatározza a gyűjteményi anyag.

Komáromi Csaba főosztályvezető (Kézirattár) kifejtette, hogy az idei évben jelentős hagyatéki bővülés történt, többek között gyarapodott a Bertók László, Bella István, Rákos Sándor, Petri György gyűjtemény, és például Lovik Károly egyik előkerült cikke is bekerült a kézirattárba. Emellett a Juhász Ferenc, Lászlóffy Aladár-, Nagy Gáspár-, Mándy Iván-, Páskándi Géza-, Csiki László-, Vasadi Péter-anyag is gazdagodott. Érdekesség, hogy Szepesi Attila hagyatékában Pilinszky-versre bukkantak.

„Nagy figyelmet fordítunk a dedikációinkra” – hangsúlyozta Bánki Zsolt főosztályvezető (Könyvtár és Digitális Tartalomszolgáltató Főosztály). Kitért rá, hogy hozzájutottak Babits Mihály édesanyjának dedikált kötetéhez, Karinthy Frigyes Almási Emmának dedikált könyvéhez, s nemrég került a birtokukba Kosztolányi Dezső zöld tintával Radákovich Máriának Visegrádon aláírt könyve.

„Az Előre című gyűjteményezett emigráns lap Magyarországról került a PIM-be” – említette.

Kovács Ida főosztályvezető (Művészeti, Relikvia- és Fotótár) elmondta, hogy közel ezerötszáz tétellel növekedett a gyűjtemény, s hogy az anyagok hatvanöt százaléka portréból áll. Kiemelte, hogy a rajzaiból hamarosan kötetet megjelentető Tolnai Ottó számos rajzához is sikerült hozzájutniuk. Forgách Péter Petri Györgyről huszonöt év alatt készült számtalan rajza szintén bekerült a gyűjteménybe. Nagy László hagyatékából került a gyűjteménybe két, az 1970-es években általa, saját kezűleg fatáblára festett ikon, amelyen felesége, a szintén költő Szécsi Margit látható, illetve Ady Endre arcképe.

Benedek Anna és Kemény Aranka tudományos főmunkatárs (Médiatár) a 2000 óta létező kulturális intézményben, a Nyitott Műhelyben rendezett programok nyolc doboznyi anyagának beszerzéséről számolt be, valamint egy rendkívül izgalmas hanganyagról, amelyen Tandori Dezső olvassa fel saját verseit.

Veres Miklós megbízott főosztályvezető (Múzeumi Dokumentációs Adattár) úgy vélte, fontos, hogy intézménytörténetileg bővítsék a dokumentumokat.

Szeredi Merse Pál tudományos munkatárs (Kassák Emlékmúzeum) megemlítette, hogy a múzeumi állomány Kiss Ferenc magángyűjtőnek köszönhetően több száz anyaggal egészült ki. Az új szerzemények közt Kassák Lajos, Simon Jolán, Pán Imre, Bodri Ferenc és Uitz Béla kéziratai, levelei találhatóak meg.

Gajdó Tamás tudományos főmunkatárs (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) ismertette, hogy tizenegy, Fedák Sárit ábrázoló fotóhoz jutottak hozzá, illetve Molnár Ferenc New Yorkból Somlay Artúrnak írt leveléhez, Páger Antal önkarikatúrájához. „Páger úgy készült egy-egy szerepére, hogy lerajzolta a figurát” – mondta.

Gajdó Tamás a Kultúra.hu-nak elmondta, egyes dokumentumokról még csak nem is tudnak, azonban felbukkanásukkor fontos volt megszerzésük. „Az a legjobb tárgy a múzeumba kerülő anyagok közül, amely aztán kiállítható, reprodukálható. A Somlay Artúr-hagyatékban sok ilyen van” – jegyezte meg.  „Most például a Ruszt József Stúdiószínház próbáiról és előadásairól készült filmekről folyik tárgyalás, hogyan kerülhetnének be a gyűjteményünkbe” – válaszolta arra a kérdésre, jelenleg milyen anyagok beszerzésén dolgoznak. Az idén a gyűjteménybe került anyagok közt büszkeségként említette Nóti Károly író, humorista, forgatókönyvíró hagyatékát.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond