Az esten Dubrovay László akadémikus, a nemzet művésze zongoraműveit Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész adta elő, részletek hangzottak el a Sonata di Felicita-ból és a Parafrázisból, a Melankolikus darabok harmadik részéből, megszólalt a Dalok szöveg nélkül ciklusból a Por-vers és az El kéne szállni fecskemód, valamint a Hommage a Fellini.
Dubrovay László az esten elmondta: a Dalok szöveg nélkül Gyurkovics Tibor verseire íródott, a Melankolikus darabokat feleségének ajánlotta. Felidézte, hogy a Parafrázis volt az első műve, amelyet Balázs János megtanult és előadott, ezt követte sorban a többi darab.
Kiemelte, hogy a négy tételes Boldogság-szonátában az expozíciót követően a férfias főtéma mellett a nőiesen finom melléktéma szólal meg, míg a zárótéma a beteljesülést, a vágyakozást, a boldogság és szépség utáni vágyat fejezi ki. A túlvilághoz, a felsőbb hatalomhoz való fohászkodás, a segítségkérés korál dallamban hangzik el. A földi élet viszontagságait megjelenítő második tétel lassúságát a harmadik tétel ördögi scherzoja követi.
Dubrovay László a Sonata di Felicita születésének előzményéről elmondta: Balázs János ösztönözte a XXI. század magyar szonátájának alkotására, hiszen Liszt Ferenc, majd Bartók Béla is megalkotta az adott század nagyszabású magyar szonátáját. A kiindulási pont az volt, hogy a társadalomnak melegségre, szeretetre, megtisztulási lehetőségre van szüksége, s az alkotóművésznek a feladata ehhez segítséget adni, ezért kell komponálni.
Balázs János azt emelte ki, hogy a szabadság emberként és művészként is fontos, ezért is fontos számára, hogy ezen az esten az összes darabban a szépség és a szabadság jelenik meg.
Fotók: MTI/Balogh Zoltán
