A sorozat lebonyolításáért a Magyar Nemzeti Levéltár felelt. Az intézmény több szakmai szervezet segítségével koncertek, kiállítások, színházi előadások, mesemondó versenyek, tanulmányi vetélkedők, tudományos konferenciák, zarándoklatok, szabadtéri reneszánsz programok, öltözet-, fegyver-, étel- és italbemutatók, jótékonysági rendezvények során emlékezett meg a királyról.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a rendezvényen bemutatta a Mátyás király-év emlékérmét is. A különlegesen nagy méretű, ezüst- és színesfém érmét 20 000 és 2000 forint névértékben bocsájtotta ki az MNB hétfőn. Az ezüst- és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el. Az emlékérmék motívumválasztásukkal Mátyás uralkodását komplexen mutatják be. Az előlap központi motívuma a bautzeni Mátyás dombormű részletét jeleníti meg, amely bár eltér a közismert Mátyás-arcképtől, hitelesen ábrázolja a királyt fegyverzetben és uralkodói attribútumaival, jobbjában jogarral, baljában országalmával, feje felett koronával. Az alsó vízszintes képmező fő motívuma Mátyás egyik corvinájának ornamentikus, címeres részlete, amely utal az uralkodó tudományok és művészetek iránti elköteleződésére. A címerábrázolás alatt található az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye.
Az emlékérmék hátlapja Mátyás hadseregszervezésben elért eredményeire, az államügyekben való szerepvállalására és pénzügyi reformjára is utal. A hátlap alsó harmadát Mátyás trónkárpitjából készült miseruha részlete díszíti, középpontjában gótikus sisak- és vértezetrészlet-ábrázolással, amely Mátyás hadvezéri, hadsereg-szervezői teljesítményét jelképezi. Az uralkodó kalligrafikus kézjegye az emlékérme hátlapján is szerepel, ahol megjelenik még aranyforintja is, utalva a király által bevezetett pénzreformra, és az aranyforintok érmeképét hosszú időre meghatározó érmeképi újításra, a Madonna-ábrázolás bevezetésére.
A középkori verettől balra az 1443, 1458 és 1490 évszámok jelennek meg Mátyás születésének, trónra lépésének és halálozásának évszámával, kiemelve az évezredre és századra utaló első két számjegyet. A verettől jobbra az emlékévre is utaló 2018, a verési évszám olvasható. A verési évszám 0 számjegye gyűrűt formál, amit egy holló, a Hunyadi-család címerállata tart a csőrében.
A rendezvényen beszámoltak a Merre járt Mátyás király? című internetes alkalmazásról is, amelyet szintén az emlékévhez kapcsolódva készítettek el a szakemberek. Rácz György, a MNL főigazgató-helyettese elmondta, hogy ezzel az alkalmazással a fiatalok számára is szórakoztató formában szeretnék megjeleníteni azokat a helyszíneket, amelyeket az uralkodó a történelmi források szerint biztosan felkeresett. A számítógépes alkalmazás Mátyás király és második felesége, Aragóniai Beatrix királyné tartózkodási helyeit mutatja be a történelmi Magyarország térképén jelölve. A térképet elsősorban azzal a céllal készítették, hogy segítse a történelem oktatását a középiskolákban, hiszen az alkalmazás segítségével könnyen megismerhető és megjeleníthetők a korabeli hadtörténet Mátyáshoz kapcsolódó fontos állomásai.
A térkép 555 helyet jelenít meg, ahol igazolhatóan megfordult az uralkodó. Az oldal alján található idővonalon keresztül 1458 és 1490 között lehet szűrni a keresést, az adott helyszíneket jelölő fülekre kattintva pedig az oda kapcsolódó történeti információk jelennek. Az oldalon lehetőség van arra is, hogy adott időszakokra is lehessen szűkíteni a keresését, így követni lehet, hogy egy adott periódusban merre járt a király, egy animáció segítségével pedig még mozgásának iránya is láthatóvá tehető.
Forrás: MTI
Fotók: Kultúra.hu
