Brazíliában és Amszterdamban is díjazták a Kék Pelikant
Két kontinensen is tovább gyarapította fesztiváldíjai sorát a Kék Pelikan című animációs dokumentumfilm. Csáki László alkotása a legjobb rendezőnek és a legjobb vágónak járó díjat nyerte el Brazíliában az AnimaVerso fesztiválon, Amszterdamban pedig a Kaboom fesztiválról a Nancy-díjat hozta el.
Csáki László Kék Pelikan című animációs dokumentumfilmje nyerte a legjobb rendezőnek és a legjobb vágónak – Szabó Dániel – járó díjat is a florianópolisi AnimaVerso fesztiválon Brazíliában. Az AnimaVerso nemzetközi fesztivál az egyetlen Santa Catarina államban, amely animációkat vonultat fel a világ filmtermésének javából.
„A Kék Pelikan egyszerűen csodálatos alkotás. A rendezés és a vágás is lenyűgöző, a valós felvételeket a 2D-s és a 3D-s animációval különböző stílusban vegyíti, a pillanat függvényében, mindig új értelmet adva ezzel a történetnek. Maga a történet könnyen átérezhető, még azok számára is, akik nem a posztszovjet Magyarországon éltek” – áll a brazíliai zsűri indoklásában. Nemcsak a dél-amerikai kontinensen díjazták Csáki László dokuját, hanem az amszterdami Kaboom animációs fesztiválon is, ahol a napokban elnyerte a Nancy-díjat.
Az első magyar animációs dokumentumfilm, a Kék Pelikan a kilencvenes évek vonatjegy-hamisítási botrányát szórakoztató formában feldolgozó, rendszerkritikus és heistfilmes elemeket felvonultató, korabeli magyar slágerekkel teli alkotás, amelyben a valós – saját hangjukon megszólaló – szereplők mellett Lévai Norman, Tegyi Kornél, Kenéz Ágoston, Börcsök Olivér, Rujder Vivien, Olasz Renátó, Thuróczy Szabolcs, Csőre Gábor, Trokán Nóra és Csoma Judit is hallhatók. A rendszerváltás utáni időszak megidézését olyan ismert magyar kultzenekarok biztosítják, mint például a Bonanza Banzai, a Kispál és a Borz vagy a Hiperkarma.
Mi is megnéztük a filmet, és ezt írtuk róla:
„Az átmeneti korszak egyedi kontextusa máig nosztalgikus ködbe burkolja a csalássorozatot, amit így nem lehet morális szempontból megítélni, habár a háttérben vitathatatlanul felsejlik egy erkölcsi kérdés. A film – és az utókor – végkövetkeztetése az, hogy az államtól lopni nem bűn; magyar nindzsáink a kiskapuk országában megtalálták azt az átjárót, amely egy utazás erejéig kivezet az országból.
Csáki László páratlanul szerencsésen adott formát az elmesélni kívánt történetnek, műfaj és sztori egysége pedig több korosztályt is képes megszólítani, mivel mindegyiknek mást ad: az idősebbeknek nosztalgiát, a fiataloknak hiteles, ugyanakkor szórakoztató betekintést szüleik ifjúságába.”
A Kék Pelikan világpremierje a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon volt, azóta olyan jelentős nemzetközi seregszemlékre kapott meghívást, mint az Annecy Fesztivál, a hsziani Selyemút fesztivál Kínában, a torontói Hot Docs vagy a kolozsvári Filmtettfeszt. Az alkotás szerepelt az Európai Filmdíjért versenyző dokumentumfilmek rövidített listáján, korábban pedig díjazták Tel-Avivban az Animix, a pescarai Cartoons On The Bay, a DocsBarcelona, a kassai Art Film, a zágrábi Animafest, Poznanban az Animator és a bukaresti Animest nemzetközi fesztiválokon, legutóbb pedig a DOK Leipzigen Németországban.
A Kék Pelikan producere Felszeghy Ádám és Kázmér Miklós. Az operatőr Horváth Árpád, a vágó Szabó Dániel, a zeneszerző Tövisházi Ambrus és Preiszner Miklós. Az alkotás a Nemzeti Filmintézet támogatásával az Umbrella Entertainment gyártásában készült Temple Réka szakmai támogatásával a Cinemon Entertainment koprodukciójában. A film forgalmazója a Juno11 Distribution.
