A Meg nem épült Budapest című tárlat metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken idézi meg, hogy milyen lenne a főváros az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján.

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a hétfői megnyitón kiemelte: a Meg nem épült Budapest című tárlat hidat képez a főváros múltja és egy alternatív jövő között, a nagyközönség ugyanis most először láthatja azokat az elfeledett terveket, amelyek között vannak századfordulós közlekedési utópiák és mai napig lezáratlan elképzelések is.

Budapest jövőre lesz 150 éves. A tárlat az évforduló nyitányaként bemutatja azokat a közlekedéspolitikai, közlekedésfejlesztési víziókat, amelyek mindig foglalkoztatták a budapesti közvéleményt, azonban az elmúlt másfél évszázad történelmi viharai között nem valósultak meg.

Mint Vitézy Dávid megjegyezte, vannak olyan százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát, egyebek mellett a Gellért-hegyi sikló ötlete és más kötöttpályás fejlesztések, de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is – például az erzsébetvárosi sugárút és a Blaha Lujza téri autós aluljáró –, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra, mert óriási autóforgalmat generáltak volna vagy túlságosan belenyúltak volna a történelmi városszövetbe.

A szeptember 30-ig látható kiállításon megjelennek a millennium korától fogva Budapest metróépítési tervei, valamint vasúti alagutak tervei is. Látható az is, hogy a különböző korszakokban milyen koncepciók voltak a főváros kötöttpályás hálózatának fejlesztésére – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

A múzeumigazgató felidézte, hogy az egykori Északi Járműjavító helyén a tervek szerint néhány éven belül nyílhat meg a Közlekedési Múzeum új épülete, amelynek kiviteli tervei teljes körűen 2023 tavaszára készülhetnek el.

A múzeum új helyszínén nyílt meg május 29-én a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik című kiállítás, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét. Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig többek között az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es autóbusz, valamint a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai láthatók.

Fotók: Közlekedési Múzeum