A busók látványos bevonulása után a kiállítást Verebélyi Kincső folklorista nyitotta meg, aki röviden felvázolta a busójárás történetét, és az évtizedek alatt a hagyományban végbement változásokat is kihangsúlyozta. Elmondta, hogy annak idején a busók kizárólag fiatal legények vagy fiatal házasok lehettek, s maga az ünnepi esemény egy mezőgazdasági rítussal vette kezdetét.
A busójárásról a tizennyolcadik század végén jelentek meg feljegyzések, és a népszokás eredete a hagyomány szerint oda vezethető vissza, hogy a busók űzték el a településről a törököket. Ez az elképzelés hosszú ideig, s talán még most is tartja magát, de valójában semmi történelmi alapja nincs, hiszen Mohács 1687-ben szabadult fel a török hódoltság alól, és a hagyománnyal összeforrt sokácok betelepülése jóval ezután történt. Verebélyi a népszokás többszöri eltűnéséről is beszélt, megemlítette, hogy Raffay Anna és Lestár János Busójáráskor című filmje ismét a figyelem középpontjába hozta a szokást.
A világ számos pontján megfordult Répásy Zsoltot maga a népszokás megjelenése foglalkoztatta, és bár gyerekkorában nézőként részt vett a busójáráson, az elmúlt időszakban merült bele komolyabban a témába. Arra a kérdésre, tapasztalt-e hasonlóságot a külföldön, akár Afrikában és a Mohácson készített képek között, Répásy elmondta, hogy amikor az ember egy számára teljesen új közösséget próbál megismerni, mindig kellő alázattal, óvatos türelemmel érdemes közelítenie felé, hiszen csak akkor lehet megérteni az adott etnikum szokásait, ha tiszteletben tartjuk és elfogadjuk azokat. ?Ha valaki Magyarországon hallott is már a busójárásról, mindig egyfajta szemszögből láthatja az eseményt, anélkül, hogy módja nyílna betekintenie a hagyományba és az egész hátterében zajló munkálatokba. Engem a kezdetektől az érdekelt, hogy mélységeiben mutassam meg a busójárást, látképet szolgáltassak arról, mi zajlik a színfalak mögött. Én a csoportok működésével foglalkozom? -- hangsúlyozta Répásy, és azt is elárulta, évközben többször ellátogat Mohácsra a helyi mesterek és maszkkészítők munkáját dokumentálni, jobban megmutatni.
Répásy nem tart attól, valaha is kikopna a köztudatból a busójárás. Mint mondta, mindig rengeteg külföldivel találkozik Mohácson, akik általában nagy lelkesedéssel fogadják az attrakciót. ?Míg 2014-ben ezer regisztrált busó volt, addig az idei évben 1500-an jelentkeztek. A helyiek egész évben ápolják a hagyományt, mindent megtesznek a szokás fennmaradásáért? ? tette hozzá
A mohácsi busójárás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, 2012 óta pedig a hungarikumok listáján szintén szerepel.
A kiállítás március 5-ig ingyenesen látogatható.
Ayhan Gökhan
Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond
