Egy doboznyi iratanyagot vásárolt kedden Budapest Főváros Levéltára az Incze család hagyatékából. A gyűjtemény több mint tíz éve foglalkozik személyes hagyatékok felvásárlásával is, ám ritka, hogy ilyen, történeti szempontból kiemelkedő dokumentumokhoz jutnak. Incze Péter Teleki Pál személyes titkáraként közeli, a levelek alapján meghitt baráti viszonyt ápolt vele, amely még jóval miniszterelnöksége előttről datálódik.
Ablonczy Balázs történész kutatásai során már tizenöt éve is járt az Incze családnál, ám korábban - bár segítették kötetét személyes fényképekkel - nem tettek említést a levelekről. Most viszont a család úgy határozott: közgyűjteményben szeretné elhelyezni a sokáig rejtegetett iratokat, és jelképes egymillió forintért átadta a levéltárnak.
A kutatóknak mindössze egy napjuk volt átnézni a doboz tartalmát mielőtt - a néhai miniszterelnök halálának 78. évfordulóján - a nyilvánosság elé álltak a különösen érdekes levelekkel. Két búcsúlevél is előkerült a hagyatékból, amelyek - miként Ablonczy Balázs fogalmazott - főként személyes hangvételük miatt unikálisak.
"Már az ötvenes évek végén nyilvánosságra került a Horthy Miklósnak címzett búcsúlevél, ám utalásokból tudjuk, hogy a feleségének is írt búcsúlevelet, amely a mai napig nem került elő" - tette hozzá a történész.
Horthy Miklósnak írt búcsúlevele:
Főméltóságú Úr!
Szószegők lettünk - gyávaságból - a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.
A gazemberek oldalára álltunk - mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.
Nem tartottalak vissza.
Bűnös vagyok.
Teleki Pál
1941. ápr. 3.
Abloncz Balázs hangsúlyozta: Teleki Pál köztudottan depresszióval küzdött, gyakran kételkedett saját képességeiben, élete utolsó húsz évét pedig fél vesével élte, naponta többször kellett magát katétereznie. "1921-ben már volt egy öngyilkossági kísérlete, a '30-as évek elején kelt levelében egy barátjának idegösszeomlásról panaszkodott. Hogy ez valóban a szó mai értelmében vett idegösszeomlás volt-e, nem tudjuk, de diákjai és ismerősei feljegyzései is tanúskodnak az öngyilkosság lehetőségére vonatkozó megjegyzéseiről."
1941 tavaszán Teleki Pálnak nem csak a Hortynak írt levelében emlegetett politikai felelősségével, nemzetpolitikája kudarcával kellett számot vetnie, hanem édesanyja és felesége súlyos betegségével is. Ők alig élték túl Telekit.
Incze Péter hagyatékában két búcsúlevelet találtak. Az egyik eredetileg 1929-es datálású, ám Teleki később többször átdátumozta - az utolsó, a szándék érvényességét hangsúlyozó - jegyzés 1938-as.
A másik levélnek nincs keltezése, és egy Inczének! Sürgősen!! feliratú borítékból került elő.
"Nem tudjuk biztosan, hogy ezt a dátum nélküli levelet a miniszterelnök az utolsó éjszakán írta-e. De van benne egy sor, amely egyértelműen az öngyilkosságra utal. Úgy fogalmazott: Ha valaki kíváncsi, h. mindez miért, megmondhatja, h. nagyon és mind jobban utáltam az embereket. Tehát ha nem is az utolsó éjszakán írta, akkor is érvényesnek érezte. Több utalás szerepel ebben a levélben a diákjaira, viszont politikusokat nem emleget, ami felveti a kérdést, hogy valóban az utolsó órákban születhetett-e. Ezt kell most filológiai módszerekkel felfejtenünk."
Mindkét búcsúlevelében saját temetéséről és a halála utáni teendőkről rendelkezik, az elsőben könyvtárát is megemlíti, a másodikban pedig a nyilvánosság teljes kizárását kéri a temetéséről, csak a pap és Incze jelenlétét kéri.
Teleki Pálnak hagyományos állami temetése volt, visszafogott egyházi szertartással, cserkészek díszsorfalával és számos résztvevővel.
"A levelet Incze Péter vélhetően a halottas szobában találta, hiszen elsőként értesítette őt a holttestet felfedező inas a miniszterelnök elhunytáról."
A búcsúlevélben leírtakról Incze vélhetően nem beszélt másoknak, ám ha beszélt volna, akkor sem valószínű, hogy a miniszterelnök temetése megvalósulhatott volna aképp', ahogyan ő rendelte.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton