Magyarországnak 14, fiatal művészeknek szóló különböző ösztöndíja van, ezzel 140 fiatalnak nyílik lehetősége egy éven keresztül arra, hogy csak az alkotásra koncentráljon - emlékeztetett Fekete Péter. Az ösztöndíj ugyanakkor nem csupán a pénzről szól, hanem - a MANK munkatársainak is köszönhetően - egyfajta gondoskodásról, odafigyelésről, együttlétről. Az egymásra való odafigyelés kötelezi is a fiatalokat, hogy jól sáfárkodjanak a lehetőséggel. Az ösztöndíj kettős elismerés: méltányolja az addig felmutatott tehetséget, és esélyt ad egy alkotói terv kivitelezésére - tette hozzá.
Az iparművészet kiemelkedő fontossággal bír, hiszen ez a művészeti ág átszövi az életet, meghatározza környezetünket, tárgyi kultúránkat - mondta köszöntőjében Tardy-Molnár Anna, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezetője, aki hangsúlyozta: létfontosságú, hogy az iparművészetnek megfelelő helye és megbecsültsége legyen a művészeti ágak között.
A Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíjat évente tíz pályakezdő iparművész nyerheti el. A legfeljebb három alkalommal elnyerhető pályázat lehetőséget ad arra, hogy a művészek választott témáikban tizenkét hónapon át intenzíven kutassanak, innovatív kísérleteket folytassanak, ötleteiket eladható termékekké fejlesszék, saját márkát építsenek, vagy magasabb szintre emeljék kézműves iparművészeti vállalkozásukat.
A nyertes művészek az ösztöndíj időtartama alatt készült munkáikat beszámoló kiállításon mutatják be, ami kiemelkedő jelentőségű eseménynek számít a hazai iparművészeti életben. Az idei beszámoló tárlaton a 2018. évben ösztöndíjat nyert tíz művész alkotásaival ismerkedhetünk meg. Közülük Kóródi Zsuzsanna üvegművész és Pápai Lilla divattervező művész háromszoros, Mitter Anna Róza textil- és divattervező iparművész pedig kétszeres ösztöndíjas.
Kórdi Zsuzsanna üvegképeket alkot, melyek a konkrét és a kinetikus művészet legújabb törekvéseihez kapcsolhatók. Újabb műveire a kompozíciók korábbinál nagyvonalúbb és szabadabb ritmikai és aritmetikai felosztása és a vonalszerkezetek változatos lépték- és ritmusváltása jellemző, mely gondosan megtervezett és precízen kivitelezett, mozgásra változó, lebilincselő képeinek zenei hatást kölcsönöz.
Pápai Lilla a WYHOYS márkanéven ismertté vált ruhakollekcióját egészítette ki újabb kötött és varrott öltözékekkel, Mitter Anna Róza pedig ZEROUPRE projektjét fejezte be új szabásmintarajzok tervezésével és két látványos és rendkívül nőies bőrtáska elkészítésével.
Az első alkalommal ösztöndíjat nyert művészek között három textiltervező iparművész mellett három ötvös-, illetve fémműves művészt és egy kerámiatervező művész is szerepel a kiállításon.
Kalicz-Mészáros Klára Lélekkéreg címen új ruhakollekciót készített. Sci-fibe illő alkotásaival a tradíciók iránti tiszteletének kifejezése mellett a várható jövőt vetíti elénk. Öltözékeit a közeledő emocionális jégkorszakban élőknek szánja, hogy a ruhák megóvják viselőiket az illetéktelen vagy agresszív közeledéstől.
Nagy Krisztina textiltervező művész meglévő kollekciójához készített táskákat, kiegészítőket. Valamennyit kidobásra szánt, használt bőr ruházatból varrta, hangsúlyozva az újrahasznosítás, a környezettudatos szemlélet fontosságát.
Révész Eszter textiltervező művész a szövéssel előállítható tradicionális minták modernizálására és maradék fonalak használatára tett kísérletet. Belső terekbe szánt, hagyományújító szőnyegkollekciójának darabjai kis méretűek, többféle funkcióra is alkalmasak, akár fiatalok is meg tudják venni első lakásuk díszítésére.
Fazekas Veronika fémműves iparművész egy korábbi ékszerkollekciója továbbfejlesztésére vállalkozott. Fülbevalóihoz, brossaihoz és karkötőihez különféle minőségű papírokat és hullámkartonokat használt, melyekbe eltérő anyagokat, pl. gyöngyöt, plexit, fóliát applikált. Műveinek megformálását az anyagok sajátosságaira, átláthatóságára, vagy áttetszőségére, és a lamellák elmozdulásával keletkező moire-jelenségre építette.
Tengely Nóra ékszer- és kiegészítő tervező művész is alternatív anyagokkal, valamint új foglalási módokkal kísérletezett. Ékszerei megalkotásakor a hagyományos tokos, karmos és angol foglalás mellett az anyag tulajdonságára épített. Másik témája a láncszemekből álló karkötő, illetve bross, melyekhez új, innovatív anyagokat és megoldásokat alkalmazott.
Juhos Janka ötvösművész az eljegyzési- és jegygyűrűk személyre szabott, egyedi megjelenésének lehetőségeit kutatta. A gyűrűk élének és palástjuk felületének plasztikai formálásával a fényben láthatóvá váló egyedi díszítésmódokkal kísérletezett. Gyűrűkollekciói díszítéséhez ipari véséssel kísérletezett és a mintatervezés mellett számos prototípust valósított meg.
Ruzicska Tünde kerámiaművész a 2016-ban készített, saját fejlesztésű Áramlások című porcelán tálsorozatát gondolta tovább felhasználóbarát szempontokat előtérbe helyezve. Háromféle szeladonmázat kísérletezett ki, és régi recepteket kutatott, melyeket először kevert ki. Művei modernek, egyediek, szépek és praktikusak, az alkotó szándéka szerint ünneppé varázsolják a hétköznapok étkezéseit.
A kiállítás, melynek kurátora N. Mészáros Júlia művészettörténész, 2019. június 16-ig látható a szentrendrei ÚjMűhely Galériában.
A tárlat megnyitóját követően Fekete Péter államtitkár átadta a 2019-es ösztöndíjak okleveleit. A Kozma Lajos építész, iparművész, grafikus tiszteletére 1987-ben létrehozott ösztöndíjat idén Zala Zsófia, Andrási Edina, Herter Katalin Júlia, Kelemen Dóra, Dénes Petra, Szilágyi Sarolta Tekla, Németh Ninetta, Gspann Zsuzsanna, Csávás Ruzicska Tünde és Tengely Nóra vehette át.
Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond
