Boncza Berta különleges teremtés volt, aki világéletében többre vágyott az apródszerepnél. A leánynevelő intézetekben nevelkedő, de a családi és társadalmi konvenciók ellen lázadó fiatal lány kezdettől fogva művészi karrierről álmodozott. Ezt kéziratos hagyatéka is alátámasztja. A közgyűjteményekben fennmaradt több mint hatszáz általa írt és neki címzett levél sorain keresztül a csucsai lány mindennapjaiba tekinthetünk be, barátnőivel folytatott levelezése az Adyval való megismerkedésről is sokat elárul.
Olvashatunk Ady Endre katonaság körüli gyötrelmeiről, a Veres Pálné utcai lakás berendezéséről, az Ady szülőkkel való pereskedésről. A Babitsnak címzett levelek között akad, amelyet darabokra téptek, de mégsem semmisítették meg. A cselédlánynak küldött levelezőlapok bemutatják a Márffyval való közös külföldi utakat, festménykiállításokat. Miközben Csinszka Márffy Ödönnek írt levelei nem maradtak fenn, addig a Márffy családjának vagy közös barátaiknak címzett levelekből számos akad a gyűjteményekben, olykor egy-egy mellékelt fotó társaságában. A többnyire irodalmi igénnyel megírt levelei a költő, majd a festő feleségeként is a legfőbb művészi kifejező eszközei maradtak.
Csinszka Márffy feleségeként pepita borítású, csíkos füzetekbe írta memoárjait életéről és visszaemlékezéseit Adyról. 1919-ben kezdett munkájához, majd hosszabb-rövidebb kihagyásokkal folytatta. Többször átírta, újraírta a már elkészült szövegrészeket. A füzetek többségében Csinszka saját gyerekkoráról, csucsai éveiről, Adyról meséltek. Irodalmi hagyatékként képzelte el a memoárjait, noha csak egy kézírásos példányt tervezett belőle és nem akarta megjelentetni.
Halála után Márffy Ödön kérésére Kárpáti Aurél sajtó alá rendezte, 1937-ben fejezte be, majd az eredeti kéziratot és a legépelt példányt visszaadta Márffynak. Csinszka önéletrajza és levelei. Sajtó alá rendezte: Kárpáti Aurél, 1937. Ez lett volna az elkészült mű, ami végül nem jelent meg. 1990-ben Csinszka Életem könyve címmel adták ki a hagyatékot, de ekkor már nem a Kárpáti-féle szöveget.
Csinszka levelei, memoárjai nemcsak magánéletének dokumentumai, hanem egyben párhuzamot, átjárást is engednek a verseihez. Vallomás a csodáról című memoárja egyben egyik Adyról szóló versének a címe is. A memoárokban többször esik szó versírásról, megírandó szövegek vázlatát, versrészleteket, teljes vers szövegeket rejtenek magukban. Versei tárgyalásakor elkülöníthetők a versként megírt levelek, a rajzokkal illusztrált versek, ahol a rajz és a szöveg szorosan összetartozik, de ennek kombinációjára is találunk példát.
Versei először - még életében - 1931-ben jelentek meg saját szerkesztésében. Huszonöt verset szánt akkor a közvéleménynek, noha sokkal több megírt versre találni utalást. A leveleit, memoárfüzeteit, a korabeli sajtót, közgyűjtemények anyagát átvizsgálva jelenleg ötvenhét darab versről tudunk, amelyeket Zeke Zsuzsanna Mert a Csodának nincsen párja - Csinszka összegyűjtött versei címmel kötetté szerkesztett 2018-ban a Jaffa Kiadónál.
Az eredeti cikk a Magyar Múzeumok oldalán olvasható.
