Andóczi Balogh Éva emlékeztetett rá, hogy Olaszországban hivatalosan március 25-ét nyilvánították Dante-nappá, amely dátum az Isteni színjátékban Dante túlvilági útjának kezdetét jelöli. Az itáliai mestert azonban 1321. szeptember 14-én érte a halál, így a megemlékezések egész évben folytatódnak. A könyvtár alapítványi és régikönyves gyűjteményének néhány ritkaságát bemutató tárlat is október elejéig látható.
A kiállításon az érdeklődők Dante Alighieri életútja mellett megismerkedhetnek számos hozzá kapcsolódó kevésbé ismert érdekességgel is. A kiállítás középpontjában az Isteni színjáték áll, melyet Babits Mihály − Dante egyik legjelentősebb fordítója − a világirodalom legnagyobb költeményének, Jorge Louis Borges argentin esszéíró, irodalomtörténész pedig a valaha írt legnagyobb műnek nevezett.
A tárlat a Dante-életműhöz kapcsolódó illusztrált kiadványokra is felhívja a figyelmet. Így látható a többi közt az Isteni színjáték egy Gustave Doré francia festő, szobrász, grafikus illusztrálta példánya, illetve Domenico Mastroianni 42 darabból álló, a mű egyes énekeit megelevenítő képeslapsorozata, melyen egyértelműen Doré munkáit vette alapul.
Az érdeklődők betekintést kapnak az Isteni színjáték magyar nyelvű fordításának történetébe is. Ezek közül az első nagyobb terjedelműt Császár Ferenc készítette, de neki nem sikerült az egész művet átültetni magyarra. Az első teljes fordítás Szász Károly nevéhez fűződik, ez 1885 és 1899 között jelent meg három kötetben.
A tárlat rendezői foglalkoznak Dante műveinek társművészetekre gyakorolt hatásaival, és felvillantanak részleteket a munkásságát feldolgozó szegedi kutatások eredményeiből.
Kiemelt kép: Wikipédia/Dante száműzetésben
