Dél-dunántúli szecesszió – Építészeti séta Pécsen, Szekszárdon, Bonyhádon és Siklóson

Ha vidéki városaink szecessziós építészetét tanulmányozzuk, mindig találunk egy olyan helyi építészt, aki meghatározó, kiemelkedően dekoratív épületekkel gazdagította szülővárosát.

Nincs ez másként Pécsen sem. Pilch Andor neve összeforrt a várossal, az art nouveau stílussal, és ő volt a megyeszékhely jelképének számító eozinmázas, ökörfejes Zsolnay Vilmos-emlékkút megalkotója is.

A pécsi kesztyűgyáros Hamerli család szálloda építését határozta el belvárosi műhelye és üzlete helyére, és a tervezéssel Pilch Andort bízta meg. Hamerli Imre jó befektetésnek szánta a Pannónia Grand Hotel megépítését, amely 1915-ben nyílt meg. A világháború árnyékában azonban nem prosperált, 1924-ben meg is váltak tőle. A következő évtizedekben a számos tulajdonosváltás és az államosítás következtében sokat veszített régi fényéből. A nyolcvanas évek végi jelentős felújítás után Palatinus néven nyitott újra. Szerencsére az épület szecessziós hagyatékával nem bántak mostohán. A város fő korzóján, a Király utcában álló, U alakú épület főbejáratához hosszú passzázs vezet az épületszárnyak által körülfogott díszudvaron keresztül. A homlokzat dús ornamentikájú: a faragott ablakkeretek, a félpilléres oszloprendek, a kovácsoltvas korlátok, az emberarcú oszlopfők impozánssá teszik a szállodát.

Belső díszítettsége nem marad el a külső mögött: a falak díszfestése, a festett üvegablakok és felülvilágítók, a kovácsoltvas korlátok, a vakolatdíszek és a faragott oszlopfők mind a szecesszió dekorativitásának példái. A gyönyörű díszterem gyakran volt otthona báloknak, esküvőknek, koncerteknek. Nevét az 1923. október 30-án itt koncertet adó Bartók Béláról kapta.

Pilch Andor sokoldalú tehetségének bizonyítéka, hogy a szecesszión irányzatainak mindegyikében otthonosan mozgott. A Pécsi Napló és a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Részvénytársaság számára 1906-ban tervezett, klinkertéglás épülete annak ellenére simul bele az utcaképbe, hogy másutt nemigen áll téglaborítású ház Pécsen. A tégla- és vakolt felületek játéka, a hullámzó oromfalak, az ívesen osztott ablakok a szecessziónak a Pannónia hotelhez képest egészen más irányát képviselik. A gyönyörű nyomdaépület a kétezres évekre romos állapotba került, de a homlokzata egy magánvállalkozásnak köszönhetően autentikusan újult meg, és mára régi fényében ragyog. Ráadásul az épületen végre emléktábla őrzi a városformáló Pilch Andor emlékét.

Pilch az izraelita hitközség bérházának tervezésekor a szecesszió egy harmadik irányzatát követte: a Fiatalok nevű, a Műszaki Egyetemen alakult csoportnak a skandináv és a népi építészet jegyeit ötvöző stílusát láthatjuk viszont a kétemeletes saroképületen. A román kort megidéző, rovátkolt, fafaragásra emlékeztető kődíszek, a kovácsoltvas korlátok geometrikus alakzatokat és szegecselt indamotívumokat imitáló kialakítása, a kapuzat félköríves, bélletes, faragott kerete markáns, impozáns megjelenésűvé teszi az épületet.

Pilch az építészet virtuóza volt, mindenféle stílusban otthonosan mozgott. Szorosan együttműködött a Zsolnay családdal: Zsolnay Miklós fő szervező felkérésére az 1907-es Pécsi Ipari Vásár csaknem összes, szecessziós stílusú pavilonját ő tervezte. Zsolnay szintén őt kérte fel, hogy 1900-ban elhunyt apja, Vilmos emlékére kutat tervezzen. Az eozinmázas kút négy vízköpőjét Pilch a korban rendkívül népszerű nagyszentmiklósi aranykincs egyik ökrös fejű ivócsanakja alapján alkotta meg.

A pécsi belvárosban áll Deutsch Zsigmond háza, amely szintén Pilch tervei alapján épült. Deutsch először ügyvédként praktizált, majd a város egyik legjelentősebb ipari létesítménye, a gőztéglagyár vezetője lett. Pilch a többemeletnyi magas középső oromfal révén ügyesen emelte ki az egyemeletes házat hasonló szomszédai tömegéből. A téglaszalagok játékossága, a kissé keleties díszítőelemek révén figyelemre méltó, de nem hivalkodó házat álmodott meg.

Az 1877-ben Pécsett született és 1936-ban, a szülővárosában elhunyt Pilch más baranyai településeken is dolgozott: 1911-ben az ő tervei alapján épült fel Siklós első szállodája, a Központi szálló. Az eklektikus hatásokat is mutató szecessziós hotel a város főterén, a városháza és a vár közelében, valóban központi helyen található. 14 szobában fogadta a vendégeket, és étterme, kávéháza, épített színpaddal és karzatos vigadótermével is biztosította a kényelmüket és a szórakozásukat. A hármas oromfal hullámvonalait, a függőleges díszléceket, a vízszintes, virágmotívumos futódíszeket, a növényi ornamentikájú kovácsoltvas rácsokat látva egyszerre érezzük az épületet mozgalmasnak és elegánsnak.

Pécs Pilch Andor épületein kívül is jelentős szecessziós kincsekkel büszkélkedhet. A színház épülete mellett magasodik például egy Schlauch Imre által tervezett bérház, amely a stílus csaknem teljes tárházát felvonultatja: növényi ornamentikájú kovácsoltvas erkélyek, korlátok, színes, festett üvegablakok, az ablakok különleges formájú motívumai, a homlokzat geometrikus és hullámvonalas kialakítása és íves balkonok egyaránt a ház díszítőelemei.

Schlauch Imre tervezte a Pécs főterén, a Széchenyi téren álló Nádor szállót is, szintén szecessziós stílusban. A legendás szálloda elődje már 1846-ban harminc szobával és kávéházzal várta a vendégeket. 1902-ben a Széchenyi tér rendezési tervét jegyző Schlauch irányította az új Nádor átépítési munkáit is. A zárt erkélyek és az ablakok váltakozása, a növénymintás ornamentika, az íves, kiemelkedő oromfalak, a féloszlopok játékossága, mind az art noueavu-t idézik. A Nádort Schaffer Béla rendkívül népszerűvé tette és nagyszállóvá fejlesztette. A kávéházi életet is ő teremtette meg a városban. A kemény munka után évről évre a karlsbadi gyógyfürdőben pihente ki magát, ám – így a legenda –egyszer elmulasztotta ezt, ezért nem sokkal később elhunyt.

A város első állandó és hazánk hangosfilmek vetítésre tervezett szintén első mozija, az Apolló épülete is gazdag szecessziós motívumokban, bár korai art déco hatások is beazonosíthatók rajta. 1913-ban, két építész Sigfrid és Engelt tervei alapján épült meg.

Bár a pécsi postapalota eklektikus stílusú, már messziről feltűnő, csodálatos, Zsolnay kerámiacserepes teteje miatt nem hiányozhat egy pécsi szecessziós épületeket bemutató összeállításból. A Balázs Ernő építész tervei alapján 1904-ben átadott palota homlokzatán többségében a francia reneszánsz és gótika elemei jelennek meg, de a szecesszió virágmotívumai is felfedezhetők rajta.

A díszes tetőzeten túl még számtalan szecessziós részletre bukkanhatunk, ha alaposan tanulmányozzuk: a kapu kilincse és rácsa is az art nouveau-t idézi.

A pécsi szecessziós körképből a híres Zsolnay gyár sem hiányozhat, amelynek neve összeforrt a hazai szecessziós művészettel: színes tetőcserepei, pirogránitból készült külső és belső szobrai, épületdíszei szinte a stílus hazai védjegyévé váltak, és ráadásul az iparművészet, a használati tárgyak előállítása során is követték a legújabb trendeket. Zsolnay Vilmos, a gyáralapító mauzóleumát halála után veje, Sikorski Tádé és fia, Miklós tervezte meg a gyár feletti dombra. A neoromán mellett szecessziós stílusjegyeket is hordozó épületnek – amely méltó nyughelyet biztosított a pirogránit és az eozinmáz feltalálójának – minden eleme a gyárban készült.

Baranya után Tolna megyében is a szecesszió nyomában jártunk. A bonyhádi evangélikus gimnázium épülete igazi szecessziós gyöngyszem. A tervező Baumgarten Sándor Lechner Ödön munkatársaként kezdte építészeti pályáját, és számos későbbi épületén is érezhető a hazai art nouveau nagymesterének hatása. A felvidéki, pártázatos oromzatok, a halfarokszerű szalagmotívumok, a csipkére emlékeztető, mélyített vakolattükrök együtt afféle dekoratív „mézeskalácsházzá” teszik a gimnáziumot.

A gimnáziummal szemben felépült tanárházak sorára a szecesszió geometrikus irányzata jellemző.

Tolna vármegye székhelyén, Szekszárdon is épültek szecessziós épületek. Az eredetileg klasszikus stílusú városházát 1904 és 1908 között Diczenty László szekszárdi építőmester a kor divatjának megfelelően szecessziós stílusúvá építették át. A homlokzat a bécsi Jugendstil, a geometrikus szecesszió stílusát követi, a vadgesztenyeleveleket rozettába rendező mintasorok pedig a szecesszió növényi ornamentikát kedvelő irányzatát idézik.

A szekszárdi Világ Mozgó filmszínház homlokzata a „beszélő építészet” szép példája. Az ornamentikán megjelenő motívum és alakok: az üvegglóbusz, a felhúzott függönyt megjelenítő falfülkékben játszadozó, körtáncot járó, zenélő és fotográfiát készítő gyermekek az épület rendeltetésére utalnak. Uglár János tervei alapján, 1913-ban készült el az elegáns moziépület, amelynek belső kialakítása tűzesetek miatt ma már nem szecessziós stílusú.

A szekszárdi belvárosban sétálva újabb különleges homlokzattal, növényi ornamentikájú erkélykorláttal, kovácsoltvas kapuval, íves oromzattal díszített szecessziós házra bukkanunk.