Autentikus magyar és cigány zene, tangó, jazz, bossa nova, francia manouche swing sanzonok – mindez együtt jellemzi az idén ötéves Swing à la Django unikális zenéjét. Ihletőjük Django Reinhardt belga származású, műfajteremtő jazzgitáros és Roby Lakatos, a magyar cigányzene és világzenei élet virtuóz hegedűse. Budapesten július 31-én a Kobuci Kertben, a gödöllői kastélyban a Barokk Randevú fesztiválon augusztus 25-én hallhatjuk őket. A zenekar alapítójával, Lombos Pállal beszélgettünk.
Az idén ötéves zenekar kezdeti elvárásai kivétel nélkül beértek? Miért vágott bele az együttesalapításba?
Nem túlzás azt mondanom, hogy minden kívánságunkat sikerült túlszárnyalnunk. A Swing á la Django zenekar megalapítása előtt több zenekarban tevékenykedtem, és már akkor megtetszett a francia manouche swing. Később érkezett egy felkérés, hogy a Dohnányi Szimfonikus Zenekarral kísérjük Roby Lakatost a VeszprémFesten. Utána már nem volt kérdés, hogy ezen a vonalon indulok tovább.
A zenekar a kezdeti időkben legfőképpen Django gyorsabb tempóba átrakott darabjait játszotta. Jó ötletnek tűnt, hogy a hangszereink közt szerepeljen a cimbalom, és az a tapasztalat, hogy óriási sikernek örvend itthon és külföldön. A zenénket hungarian django swingnek neveztük el, de nem Djangót, hanem Django-féle swinget játsszunk, az ő elemeit ültetjük át a saját világunkba. Az elmúlt két évben több saját számunk is született, emellett tavaly kiadtuk az első nagylemezünket, Kozma Orsi, Kökény Attila is szerepel rajta. A zenekar eddigi teljesítményével elégedett vagyok, nincs okom panaszra.
A Budafoki Dohnányi Zenekarban eltöltött évek után nem volt a Swing á la Djangoóriási váltás?
Tizenöt év után, idén januárban hagytam ott a zenekart. Nagyon nem tennék különbséget a mostani formáció és a Budafoki Dohnányi Zenekar között, előbbi kotta nélkül, utóbbi kottából játssza a zenét. Mindkét műfaj magas szakmai tudást és felkészültséget vár el az előadótól. A jazz zenészek rengeteget meríthetnek a klasszikus zenéből, sokat hozzáad a játékukhoz, ha rendelkeznek klasszikus zenei műveltséggel. Alkalmanként vissza-visszatérek a zenekarba, de a kettő együtt már nem fért bele az életembe.
Ennél a műfajnál nem nagy a kísértés, hogy könnyebb elmozdulni a popularitás irányába?
Minden fellépés más-más repertoárt követel meg a zenészektől. A fesztiválokon inkább a pörgősebb, a közönségnek kedves darabokat adjuk elő, míg egy jazzklubban másképp áll össze a műsor.
A magyar elemek hogyan jelennek meg a zenéjükben?
A dallamvezetésből bárki könnyedén rájön, hogy milyen magyar elemek fordulnak elő a játékunkban. A zenekarban van két cigány zenészünk, akiknek a zenéje apáról-fiúra száll, az a fajta tudás nagyon sokat hozzáad a zenénkhez. A magyar népzene keveredése a magyar cigányzenével rendkívül különleges hangzást eredményez, külföldön odavannak érte.
Egy-egy számuk azt a benyomást kelti, mintha a békebeli világ zenei aláfestése lenne. Vonzódnak a két világháború közti időszak zenéjéhez?
A békebeli kifejezés amolyan fantázianév egy letűnt, viszonylag nyugodtnak mondható korszakra. A húszas évek vége és a harmincas évek eleje között létező zene a mainál jóval lassabb, nyugalmat árasztó zenének tűnik a mai rohanó világban, örömmel nyúlunk vissza hozzá.
A július 31-én a Kobuci Kertben megrendezendő koncerten terveznek meglepetést?
Nemrég Brüsszelben léptünk fel, és a koncert után Ferenczi György odajött hozzánk, és azt mondta, nagyon tetszik neki a zenénk, majd felajánlotta, hogy együtt is muzsikálhatnánk néhány számot. Abban maradtunk, hogy ő is színpadra lép velünk a koncerten.
Melyik fellépést emelné még ki ebből az évből?
Augusztus 25-én a Gödöllői Királyi Kastélyban harmadszorra megtartott, a Heureka Music Agency minifesztiváljának tekintett Barokk Randevú elnevezésű eseményen mutatkozunk be, valamint október 25-én Roby Lakatossal adunk koncertet a bécsi Musikvereinben.
A Barokk Randevúról mit árulna el, mitől rendhagyó?
Szentpáli Roland tubaművész koncertjén a művész különleges, eredeti barokk hangszereken játszik augusztus 24-én, melyek a tuba elődjei voltak, már ez önmagában különleges. A Vivaldi Négy évszakról Hollerung Gábor izgalmas elemzését hallgathatják meg az érdeklődők amellett, hogy a Budafoki Donhányi zenekar és Berán Gábor eljátssza a művet.
A Phoebus és Pan párvidala Bach egyik olyan műve, amit nagyon ritkán hallani itthon, mert nagy apparátusa van a műnek, most viszont egy új szcenikus rendezést kap a darab Dénes Viktor rendezésében. Augusztus 25-én lesz a Swing à la Django zenekar nagykoncertje a Talamba Ütőegyüttessel és vendégükkel, Sárik Péter zongoraművésszel. Bach, Albinoni és Händel műveinek átdolgozása kerül majd színpadra. Swing, jazz, bossa nova, tango stílusba átültetett barokk dallamok szólalnak meg a koncerten.
Ayhan Gökhan
