A Szentesi Járásbíróság története a hatalommegosztáshoz kapcsolódik. A járásbíróság létrehozásának a célja az volt, hogy ne csak elméleti szinten történjen meg a hatalmi ágak szétválasztása, hanem külön épületbe helyezzék el a közigazgatási hivatalokat és a bíróságokat. Ennek alapján az 1872-ben felállított Szentesi Magyar Királyi Járásbíróság új épületét a helyiek a városközpontban, a Kurca folyó partján képzelték el, aminek megépítését a város 1909-ben magára is vállalta.
Dobovszky József István helybeli építész tervei alapján 1910-ben megkezdődött az építkezés a város lakosainak adományaiból, és 1912 nyarán át is adták az elkészült épületet. 1913. augusztus 9-én történt meg a végleges átköltözés. Érdekesség, hogy sokáig a járásbíróság épületében lakott a mindenkori járásbírósági elnök.
A szecessziós-eklektikus stílusú épület 1950-ben a magyar állam tulajdonába került, majd felújításon esett át, és 1974-ben megújult az épület homlokzata is. 1994-ben betörtek, és felgyújtották a járásbíróságot. 2008-ban felújították, modernizálták és akadálymentesítették az épületet.
A bíróság emeletén – ami magasabb belmagasságú, mint a földszint – kaptak helyet a főbb helyiségek. A padlástéren nagy a hajlásszög, ami hangsúlyozza az épület homlokzati megjelenését. A tervező az ablakpárkányokba olyan motívumokat csempészett bele, amelyek akkor a modern építészetre voltak jellemzők.
A film forgatókönyvírója, rendezője Szabó Zoltán Attila, operatőre Erdős Péter és Takács Bence. A dokumentumfilm nézői az épület története mellett megismerhetik Hamza Géza életét is, aki az 1900-as évek elején a Szegedi Törvényszék elnöke volt, és nagy szerepet játszott abban, hogy megépüljön a Szentesi Járásbíróság.
Fotó: Délmagyar/Majzik Attila
