Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az avató ünnepségen felidézte: 2013-ban a fővárosi önkormányzat és a józsefvárosi önkormányzat közösen döntött arról, hogy a cigány származású muzsikusok emlékének megőrzéséért közterületet nevez el és emlékhelyet állít.
A cigány zene és a magyar nóta édestestvérek, egy tőről fakadnak, a kiegyezés korában mindkettőnek nemzetmegtartó ereje volt – mondta, hozzátéve, hogy a cigánymuzsika hamar beépült a nemzettudatba, beilleszkedett a magyarságról alkotott képbe. A verbunkos zenét játszó cigányzenekarok nagy hatást gyakoroltak Haydnra, Mozartra, később Beethovenre, Schubertre és Berliozra is.
A cigány kultúra a magyar kultúra szerves részévé vált – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, aki Józsefvárost a zene Mekkájának nevezte. Mint kiemelte, rengeteg világhírű tehetség, Kossuth-díjas zenész, népdalénekes született és bontogatta szárnyait a kerületben.
A józsefvárosi Muzsikus cigányok parkjában az elmúlt években 14 emlékművet avathattak fel a hazai cigányzene meghatározó alakjainak. Az Illyés Antal szobrászművész által készített két új alkotással pedig teljessé válik az emlékhely.
Horváth Zsuzsa (1943-2015) prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar tagja, a Rajkó Zenekar egyik alapítója 55 évet töltött színpadon, Helsinkiben és Varsóban VIT-díjat kapott, meghívásra eljutott a Buckingham-palotába és a svéd királyi családnak is hegedült. Játszott Jakartában és Szingapúrban is. Utolsó éveiben a 100 Tagú Cigányzenekarban hegedült, ahol fiát, Tolnai András nótaénekest is kísérte. Tanítványa volt mások mellett Mága Zoltán hegedűművész és Roby Lakatos.
Ökrös Oszkár (1957-2018) Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 Tagú Cigányzenekar szólamvezető szólistája volt több mint 30 éven át. A zenekarral fellépett többek közt a lisszaboni világkiállításon, a párizsi Palais de Congressben és Hollywoodban is. 2015-ben Kossuth-díjat kapott a klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként.
