Középosztálybeli családból származott, apja orvos volt. Gyerek- és ifjúkorát szavai szerint „a betegség, az őrület és a halál angyalai vették körbe”: ötévesen elvesztette anyját, kamaszként egyik húgát; huszonéves volt, amikor apja és egyik bátyja is meghalt, egyik nővére pedig megőrült. Maga Munch is labilis alkat volt, alkoholproblémákkal küzdött, nikotinfüggő volt, és többféle pszichés betegségtől szenvedett.
Mérnöknek készült, de a műszaki főiskoláról kimaradt, majd a kristianiai (oslói) Királyi Művészeti Iskolában festeni tanult, és tagja lett a Kristianiai Bohémok nevű művészcsoportnak, amely többek között a szabad szerelmet is hirdette. 1885-ben Párizsba utazott, ahol a Louvre és a Szalon festményeit tanulmányozta, különösen Manet hatott rá. Első önálló kiállítását 1889-ben Oslóban rendezte, meglehetősen vegyes fogadtatással. Ezután állami ösztöndíjjal Párizsba utazott, ahol szakított a naturalizmussal és az impresszionizmushoz kezdett közeledni. Hazatérése után Berlinbe kapott meghívást, de ottani önálló kiállítása botrányosra sikeredett, egy hét múlva be is zárták.
A hagyományokat elvető Munch képeinek szenvedélyessége és képzelőereje miatt állandóan a viták kereszttüzében állt. Ebben az időben bontakozott ki eredeti stílusa: a szecessziósan kígyózó vonalak, a táj ívei, a komor tónusok nem puszta díszítőelemek, segítségükkel mély lelki folyamatokat tárt fel a festő. 1893-ban készült legismertebb műve, A sikoly, a kozmikus erejű félelem vizuális megjelenítése. 2021-ben a Norvég Nemzeti Múzeum szakemberei, akik infravörös vizsgálatnak vetették alá a festményt, megállapították, hogy maga Munch írta a kép bal felső sarkába, hogy „csak egy őrült festhette”. (A műnek négy változata készült, három közülük norvégiai múzeumokban található, a negyediket 2012-ben akkor rekordot jelentő, 120 millió dolláros összegért egy amerikai sajtó- és pénzmágnás vásárolta meg.)
Munch még Berlinben kezdett dolgozni Az Élet fríze című, az életről, a szerelemről és a halálról szóló festménysorozatának motívumain. Ennek darabjai A hang, A csók és a Madonna című képek is, a nő és a férfi bonyolult, olykor ambivalens kapcsolatának sajátos ábrázolásai. Munch jól ismerte a szerelem gyötrelmes oldalát, harmonikus kapcsolatban azonban nem nagyon volt része.
1894-től litográfiákat is készített, a grafikát kísérleti terepnek tartotta. A kilencvenes évek közepétől egy évtizeden keresztül állandó utazásban telt élete, Norvégia mellett főként Berlinben és Párizsban élt és alkotott, illetve az Egyesült Államokban is voltak kiállításai. Képeinek visszatérő motívuma a halál, az elmúlás: a Halottas ágynál, a Halál a betegszobában, a Halott anya és gyermeke című képein gyerekkori élményeit dolgozta fel. Az állandó utazás, a megfeszített munka idegösszeroppanáshoz vezetett, 1908-ban és 1909-ben hosszabb időt szanatóriumban töltött.
Gyógyulása után az oslói egyetem aulájának kifestését kezdte meg, fő motívuma az allegorikus képekkel körülvett Nap lett. Késői alkotásai kevéssé avantgárd jellegűek, több önarcképet is készített. Alkotásait a nácik degenerált művészetnek titulálták, és nem sokkal 1933-as hatalomra kerülésük után eltávolították őket a német múzeumokból.
Edvard Munch 1944. január 23-án az Oslo melletti Ekelyben halt meg. Vagyonát és minden művét Oslo városára hagyta, ahol 1963-ban nyílt meg a Munch Múzeum. 2021 októberére elkészült a világ legnagyobb Edvard Munch-gyűjteményének otthont adó új múzeum, amelynek 13 emeletes, vízparti toronyépületében 11 kiállítóteremben a művész több mint 26 ezer műalkotása kapott otthont.
2022-ben Egy költemény az életről, szerelemről és halálról címmel életművét bemutató nagyszabású tárlat nyílt a párizsi Orsay Múzeumban.
Az expresszionizmus előfutáraként számontartott művész alkotásai a tolvajok körében is igen népszerűek. 1994-ben az oslói Nemzeti Múzeumból lopták el A sikoly egyik változatát, de a rablók három hónappal később visszaszolgáltatták a festményt. A mű egy másik példányát a Madonnával együtt 2004 augusztusában a Munch Múzeumból vitték el, ezek a képek súlyos károkat szenvedve két évvel később kerültek elő. 2009-ben Történelem című litográfiájának egy egyedülálló változatát lopták el a Nyborg Kunst oslói galériából, és csak 2016-ban találta meg a rendőrség.
Fotó: Harlingue / Roger-Viollet / Roger-Viollet via AFP
