2023. június 23-án, pénteken 17 órakor kerül sor a teljes épületegyüttes ünnepélyes átadására és a megemlékezésre Pirk János születése 120. évfordulójáról. Ugyanekkor nyílik meg a művész fia, a 70. születésnapját ünneplő Pirk László Munkácsy-díjas festőművész Ég – Föld áthatása című időszaki kiállítása az újonnan elkészült épületszárnyban.
A Szentendre Város Önkormányzata által 2008-ban a múzeum céljára használatba adott, szinte romos épületből a Pirk család 14 éven át tartó szervezőmunkájának köszönhetően, támogatásokból és családi erőfeszítésekből új kulturális intézmény született a szentendrei MűvészetMalom tőszomszédságában.
A múzeum korábban elkészült főépületében 2020-ban a Magyar Festészet Napján megnyílt a Pirk János életmű-kiállítás, 2022 decemberében pedig befejeződött az épületegyüttes belső felújítása az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. Az immár egységes, teljesen felújított múzeum műemléki környezetbe illő megjelenésével, hangulatos belső kertjével és kovácsoltvas kapujával, Pirk Ambrus táj- és kertépítő művész utolsó alkotásával méltó helyszínt biztosít Pirk János kulturális örökségünk részét képező életművének állandó kiállításához.
Bodonyi Emőke művészettörténész lapunknak elmondta: a mostani esemény különlegességét az adja, hogy ebben az immár teljes egészében felújított épületben, ami két önálló épületrészből áll, a két festőművész kiállítása egyszerre nyílik meg.
A Pirk család rendkívül különleges művészcsalád, hiszen összeforr benne a nagybányai és a gödöllői művésztelep szellemisége. Pirk János a gödöllői művésztelep egyik kiemelkedő festőművészének, Remsey Jenőnek elsőszülött leányát, Remsey Ágnest vette feleségül, aki maga is művész volt. Szőnyegeket tervezett, kiválóan szőtt, testvéreivel bábokat készített, emellett íróként is ismerték. Pirk János még főiskolai évei előtt rendszeresen járt a nagybányai művésztelepre, Thorma János, a Talpra magyar! című történelmi tabló festője volt a mestere. Ide tért vissza párizsi, majd római ösztöndíjas éveit követően is. Ugyanakkor mindvégig megőrizte Szatmárnémeti emlékét, a tanyavilágot, ahol korán árvaságra jutva, nagyapjához költözve felnőtt. Maga is kivette részét a földművelő munkából, de már gyermekkorában sokat rajzolt, elsősorban a földet művelő embereket. Rajtuk keresztül értette meg a természethez közeli életet, a természet körforgásának rendjét. A rajongásig szeretett természet és a földet művelő parasztok váltak gazdag koloritú festészetének témájává, a magyar Van Goghnak is elnevezték őt. Miután feleségével, Remsey Ágnessel Szentendrére költöztek, gyakran kellett napszámos munkát vállalnia, hogy a népes családot, az öt gyermeket felnevelhessék.
A szintén festőművészetet választó fia, Pirk László még gyermekként az édesapjával járt ki a természetbe festeni, mellette tanulta meg a mesterség alapjait. Kettejüket, sőt az egész Pirk-Remsey családot a természet szeretete köti össze. Pirk Lászó festményei már távolabbi vidékekre vezetnek, többek között Dél-Itália görög kultúrával gazdag tájaira. A természet közvetlen tapasztalatát ugyanakkor szimbolikus vagy inkább filozofikus tájértelmezés egészíti ki. A transzcendentális, teljességre törekvő, szakrális, galaktikus, kozmikus jelzők egyaránt jól jellemzik festészetét. Mégis mindegyik mögött egyazon élményanyag működik, a természet. Az immár öt évtizedet átfogó munkásságának keresztmetszetét nyújtja most nyíló tárlata.
Az Ég – Föld áthatása című időszaki kiállítás augusztus végéig látható.
A nyitóképen a Pirk János Múzeum épülete Szentendrén.
