A három éve megalakult Győri Értéktárba a Győr-keresztek és a vaskakaslegenda mellé az első körben került be a Petz-féle gyomorvarró gép. A győri egyetemi oktatókórház névadójának sebészi találmánya a helyiek számára is ekkor vált közismertebbé. Felpéczi Petz Aladár győri sebész az orvostudomány egyik jelentős alakjává vált a 20. században, mert hozzájárult a sebészet fejlődéséhez, forradalmasította a gyomor- és bélműtéteket. Az általa megalkotott gép nemcsak technikai, hanem életmentő újítás is volt. Lényege, hogy gyorsan és hatékonyan zárta le a sebszéleket, ami nagymértékben csökkentette a műtéti időt, és minimalizálta a fertőzés kockázatát. Petz a Magyar Sebésztársaság 1921-es kongresszusán mutatta be találmányát, amelyet azonnal elismeréssel fogadtak.
A Petz-oktatókórház tudományos igazgatóhelyettese, Oláh Attila sebészprofesszor eredeti dobozában őriz egyet a találmányból: „Kezdő orvosként több idősebb kollégám kezében láttam használat közben a gépet. Nemcsak technológiai újításokat hozott, hanem finomította a sebészeti technikát is. A modern sebészet egyik alapvető eszközévé vált, hiszen a kézi varrással szemben gyorsabb, precízebb és biztonságosabb megoldást nyújtott. Ritka az olyan orvosi találmány, amelyet több mint nyolcvan éven keresztül változatlan formában széles körben használnak. Petz gépe ilyen volt. Nincs a világon olyan sebész, aki ne hallott volna róla.”
A gép biztonságosabbá és gyorsabbá tette az operációkat, csökkentve a posztoperatív szövődményeket, például a fertőzések kockázatát. Ez különösen fontos volt abban az időszakban, amikor még nem álltak rendelkezésre antibiotikumok. A sebészek számára elengedhetetlen volt egy olyan eszköz, amely minimalizálja a fertőzések esélyét. A századfordulótól kezdve keresték azt a gyors és egyszerű eszközt, amellyel biztonságosan le lehet zárni a műtéti területet, és nem kell kézzel elvarrni a megnyitott szerveket. Az alapötlet Hültl Hüméré volt. Az ő gépezete négysoros varratot készített fémkapcsokkal, de alkalmazása a súlya miatt nehézkes volt.
Petz találmánya rendkívül praktikus, és hihetetlen gyorsasággal terjedt el a világban. Úgy helyezi el a kapcsokat két sorban, mint egy irodai tűzőgép. Bár maga Petz nem tudta pontosan megmagyarázni, miért olyan sikeres a találmánya, az eszköz működése és hatékonysága vitathatatlan volt. Noha hatalmas anyagi hasznot nem hozott, világhírnevet és elismerést annál inkább.
De menjünk vissza az időben a kezdetekhez. A találmányt Petz a budapesti I. számú Sebészeti Klinika tanársegédjeként fejlesztette tovább Hültl Hümér gépéből. Az általa módosított, kisebb, könnyebb és egyszerűbb eszköz leírását 1920-ban vetette papírra. Az első gyomorműtétet még abban az évben a klinika igazgatója, Kuzmik Pál professzor végezte el az új géppel. A feltalálónak az első asszisztens szerepe jutott. A hallgatóságban helyet foglaló Hültl Hümér az eredmény láttán ennyit mondott: „Az ön gépe jobb.” Gratulált, és nagyvonalú gesztusként beszüntette saját gépének gyártását. A következő évben a győri Szentháromság Kórházban is kipróbálták az új eszközt. Petz Aladár 1922-ben, harmincnégy évesen követte édesapját, Petz Lajost a győri kórház igazgatói székében.
Petz világszabadalmat szerzett a találmányára, a német Jetter & Scheerer céggel kötött szerződést. Német nyelvterületen annyira elterjedt a gépe, hogy új igét is alkottak a nevéből – a durchpetzen a gépi varrásra utal. Petz Aladár büszke volt nemesi származására, de külföldön ezt a fajta hivatkozást nem mindig értették. Sok helyen „von Petzként” ismerték, és tévesen németnek vagy franciának gondolták.
Petz Aladár találmánya időtállónak bizonyult, és alapját képezte a modern sebészet fejlesztéseinek.
„Petz már fiatalkorában tisztában volt a szabadalmazással és a műszaki rajzok jelentőségével, amit édesapjától, Petz Lajostól tanult” – folytatja a családtörténetet Oláh Attila.
Az idősebb Petznek – akiről Győrben és Felpécen utcát neveztek el, és a város egészségügyi szakközépiskolájának is névadója lett – számos szabadalma és találmánya volt. A győri kórház alapító főorvosa az első győri automobil tulajdonosaként egy nemrég fellelt családi dokumentum szerint szabadalmat nyújtott be egy autó felépítményére is.
A Petz-féle gyomorvarró gép történetét a családtagok ma is őrzik és büszkén mesélik. A sebész egyik leszármazottja, Palásti Dóra, aki Londonban él, a családi konyhaasztalon látta meg először az eszközt, amelyről megtudta, hogy ükapjának a találmánya. Győrben lakik a Petz család másik kései rokona, Klesitz Piroska, az ő dédanyjának a bátyja volt a sebész feltaláló: „Aladár bácsi 1956-ban halt meg. Személyesen nem ismertem, de családi beszélgetésekkor rendszeresen szóba került. A gyomorvarró gépet a Múzeum Patikában láttam, de gyermekként már tudtam, hogy milyen fontos találmány. Aladár bácsi feleségét kisgyerekként ismertem. Anyuval, nagymamával és dédmamával együtt laktunk, gyakran telefonált, és mi is vendégeskedtünk a Buda utca 1. szám alatt. Nagymamám tagozatvezető volt a Kazinczy egészségügyi szakközépiskolájában, öccse pedig sebészként dolgozott. Főiskolásként kezdtem kutatni a családunk történetét, Lajos bácsiról írtam a szakdolgozatomat. Akkor tudatosult bennem, hogy amit gyerekként otthon láttam, az Aladár bácsi gyomorvarró gépe volt.”
Klesitz Piroska az Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra című könyvben dolgozta fel ükapja élettörténetét. A kötet az orvos hétköznapi életét is bemutatja. A csanakhegyi birtokon a kórházigazgató a lakatos-, asztalos- és villanyszerelő-munkákat is biztos kézzel elvégezte, s a könyvkötészet is a hobbijai közé tartozott. A győri Rómer Flóris múzeum Petz-hagyatékában számos szabadalma fellelhető.
„Petz Aladár életének és munkásságának középpontjában mindig a győri kórház állt, elkötelezettsége példaértékű – mondja Oláh Attila, aki több publikációban is foglalkozott a Petz család történetével. – A háborús időkben tanúsított bátorsága és embersége minden tiszteletet megérdemel. Nem engedte, hogy a német csapatok elvigyék a kórház felszerelését, és mindvégig arra törekedett, hogy a betegek megkapják a szükséges ellátást. Az ostrom napjait is a kórház falai között, a pincében berendezett műtőben töltötte. A Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt lévő Pannonhalmi Főapátságban is rendszeresen megfordult, hogy ellássa a sebesülteket. A második világháború után, amikor sok szakembert politikai okokból eltávolítottak, Petz Aladár főorvos maradt, ami azt mutatja, hogy szakmai kiválóságát még a rendszer változásai sem tudták aláásni. A sebészi szakma iránti elkötelezettsége és szakmai felkészültsége biztosította számára, hogy továbbra is meghatározó alakja legyen a győri kórház életének. 1950-ben politikai okokból leváltották igazgatói állásából, a sebészeti osztályt azonban haláláig vezette.”
Kialakítása a kötszerek, orvosi eszközök, gyógyszerek átlátható elrendezésével segítette az orvosi, ápolói munkát.
A Petz Aladár által kifejlesztett gyomorvarró gép a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum helytörténeti gyűjteményének része. Az érdeklődők a múzeum ősszel nyíló kiállításán tekinthetik meg az Esterházy-palotában.
Fotók: Bach Máté / Kultúra.hu
