A Magyar Nemzeti Múzeum és Apponyi Geraldine kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. Albánia első és máig utolsó királynéja még legendás házasság kötése előtt, 1937-től – gróf Zichy István igazgató jóvoltából – az intézmény munkatársa volt. A gyermekkorában „fehér rózsának” becézett Apponyi Geraldine a gyűjtemények feldolgozását segítette, kiadványokat árult és a látogatók idegen nyelvű tájékoztatásában segédkezett.
Nem sokáig, hiszen I. Zogu albán királlyal házasságot kötöttek, a világsajtó és a magyar diplomácia figyelmének kereszttüzében. A polgári esküvői ceremóniára 1938. április 25. és 27. között került sor Tiranában. A királyi pár mindössze egy évig tartó országlásának Albánia olasz megszállása vetett véget. Az albán rendszerváltás után még egy tiszavirág-életű tiranai visszatérés következett, azonban Zogu 1961-ben bekövetkező halála miatt már csupán Geraldine számára. Ez az igen rövid és megszakításokkal tűzdelt idő mégis elegendőnek bizonyult arra, hogy az egykori királyné személye körül máig tartó tisztelet bontakozhasson ki Magyarországon és Albániában egyaránt.
Ennek a tiszteletnek az egyik kézzelfogható emléke az albán királyné magyar ügyvédje, dr. Hunyor Imre fényképalbuma, amely a családnak köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának műtárgyai közé került. A királyi pár esküvőjét megörökítő fényképalbum több mint kétszáz, jellemzően kisméretű fotográfiát tartalmaz. A felvételek a tiranai ceremónia és a kísérő programok mozzanatait, résztvevőit, valamint a magyar vendégek autókonvojának hazaútját örökítik meg Bojár Sándor fotóriporter, részben pedig egy amatőr fotográfus kamerájának tolmácsolásában. Az albumról itt olvashat, dr. Hunyor Imréről pedig itt!
Ugyancsak Apponyi Geraldine emlékét örökíti meg a Múzeumkertben megnyitott új Auguszt Cukrászda, amely a királyné nevét viseli. A 150 éves múltra visszatekintő családnak ez most már a negyedik üzlete Budapesten. Auguszt Elek 1870-ben egy pici tabáni, földszintes házban indította meg „czukrászatát”. Ebben a kis boltban, amely mögött a család lakása volt, készült fia, a 21 éves József az 1896-os millenniumi kiállításra, ahol aranyérmet nyert egy cukorból készült szoborkompozícióval. Auguszt József Párizsban és Londonban szerezte meg a szakmai gyakorlatot a kor szokásának megfelelően. Mikor visszatért Budára, átvette időközben megözvegyült édesanyjától az üzlet vezetését, és idevette ifjú feleségét is.
A fiatalok 1916-ban a Krisztinaváros szívében új üzletet nyitottak. Az akkori vidékies és elmaradott Budán nagy merészségnek tűnt pazarul berendezett, elegáns, gázvilágításos üzletet nyitni. 1922-ben megvásárolták a későbbi Auguszt-pavilont (Hidegkúti út). 1932-től Auguszt Elemér Lisszabonban, majd Londonban tanulta a szakmát. 1945-ben egy bombatalálat érte a Krisztina körúti házat, de 1947-ben a cukrászda újra megnyílt. A családnak az 1950-es években államosítással és kitelepítéssel kellett szembenéznie, csak az 1956-os forradalmat követően nyithatott Resetka Olga és Auguszt Elemér újra önálló üzletet Budán, a Fény utcai piac mellett. 1999-ben Auguszt Olga a Belvárosban megnyitotta a második cukrászdát. 2001-ben nyílt meg az Auguszt Pavilon a Farkasréti téren. 2011-ben az Auguszt család elnyerte a Magyar Örökség díjat.
A Múzeumkert Pollack Mihály tér felőli árnyas részén található cukrászda a hétfői napok kivételével keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között fogadja a vendégeket. Az Auguszt család történetéről itt olvashat.
Nyitókép: Apponyi Geraldine és I. Zogu albán király esküvője, Tirana, 1938. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
