Türk Péter életművében kitüntetett szerepe van a látásnak. Az 1970-es évektől kezdve foglalkoztatta a látás pszichológiája, a képalkotás optikai és pszichikai összefüggéseinek kutatása. Töretlenül egyéni képalkotási módszereket dolgozott ki, munkáiban összefonódott a tudatosságon alapuló analitikus, absztrakt-logikai gondolkodás és a közvetlen érzékelésen alapuló empirikus kísérletezés.
Türk 1974 körül elsősorban fotókkal kezdett dolgozni, a következő évtizedben a fotográfia eszköztára vált meghatározóvá munkásságában. A Vintage Galéria tárlata ezen alkotói periódusában létrehozott műveiből mutat be egy válogatást.
Türk művészetének szinte egész életművére kiterjedő ars poeticáját fogalmazta meg 1976-os Képlet (minden nem látszik) című munkáján. A kép felületére négyzetes testeket, azokra pedig fényképeket és szövegeket helyezett. A művön négy kijelentés olvasható: „minden nem látszik”, „elrepült előttem egy madár”, „egyszerre több látszik”, és „a levelek megmozdultak”. Türk a fényképeken egy fák előtt elhaladó kamera változó képeit rögzítette egy, a szem mozgását követő, elmozduló piros pont hozzáadásával, a mondatokat pedig szinte matematikai műveletekként variálta, sorrendjüket soronként változtatta, összekeverte. Más megfogalmazásban, Türk Péter egy harminc évvel később leírt, de korábban már évtizedeken át alkalmazott képlete szerint: „A létezők halmozottságában, bonyolultságában benne rejlik a létezés egyszerűsége.”
Cikkünkben Rátkai Zsófia ismertetőjéből idéztünk.
Fotó: Biró Dávid
