A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon való szereplés apropóján több cikkben is foglalkoznak a magyar filmgyártással a Variety fesztiválkiadványában. Filmiparunk jelenlegi helyzetéről Hungary’s Big Relaunch címmel számoltak be, amelyben Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője is nyilatkozott. Káel elmondta: a Filmintézet évi mintegy 20 játékfilm és 200 televíziós produkció elkészültét támogatja, a játékfilmek számára évente 28,5 millió dollárt – azaz 10,4 milliárd forintot –, a televíziós produkcióknak pedig 19 millió dollárt – azaz 7 milliárd forintot – biztosítanak.
A cikkben továbbá szó esett arról is, hogy a filmfesztivál követőeseményeként megrendezett filmvásáron nem pusztán saját gyártású produkciókkal szerepel Magyarország, de a forgatási helyszíneinket és Budapestet mint európai gyártási központot is szeretnék népszerűsíteni. Tavaly 690 millió dollár értékű üzletet hoztak az országnak a külföldi produkciók. Népszerűségünk a filmesek rendelkezésére álló szolgáltatások mellett annak is köszönhető, hogy akár több mint 30 százalékot elérő adókedvezményt is kaphatnak itthon a filmgyártók. A budapesti székhelyű Mid-Atlantic Films produkciós vállalat társalapítója, Adam Goodman ugyanakkor hozzátette: a filmesek már nemcsak az adókedvezmény miatt érkeznek hazánkba, hanem azért is, mert itt jó szakemberek, kiépült infrastruktúra és modern stúdiók állnak rendelkezésükre.
A lap külön cikkben foglalkozik Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című hibrid animációs filmjével. Mint írják, az „Orfeusz és Eurüdiké stílusú szerelmi történet”, amely Ovidius Átváltozások című művének témáját is idézi, 2123-ban, egy disztópikus jövőben játszódik, amikorra az emberi faj már csak úgy tud fennmaradni a megfogyatkozott erőforrások miatt, ha 50 éves korában mindenki fokozatosan fává változik. „Az alapötletünk az volt, hogy megkérdőjelezzük az élet értékét a Földön: vajon a homo sapiens életforma a legmagasabb rendű mind közül?" – idézi a lap a rendezőket, akik azt is elmondták: „Amit igazán fel akartunk fedezni, az az áldozat paradoxona. Lehetséges-e feláldozni magunkat, a gyermekeinket, a szerelmünket a nagyobb jó érdekében? Vagy ez csak illúzió?”
A Variety fesztiválújságja a Nemzeti Filmintézet Magyar Filmlaborjának hat hónapja kinevezett új vezetőjét, Bódizs Tamást is megszólaltatta, aki szeretné, ha az intézmény Európa elsőszámú, 35 mm-es filmek utómunkálataival, gyártásával és restaurálásával foglalkozó központjává válna. Mint mondta, a laboratórium több százezer eurót költött a legmodernebb analóg feldolgozó gépekre. A Filmlabor, amelynek egyik frissen restaurált filmje, a Szürkület a Berlinalén is látható, évente 16–18 egész estés játékfilm restaurálására képes. Ugyanakkor terveik közt szerepel az is, hogy megőrzési céllal idővel minden új magyar digitális filmet átültetnek majd analóg technikára is.
A közmédia stábja is aktívan követi a berlini eseményeket. A már említett Bánóczki Tibort és Szabó Saroltát épp a Műanyag égbolt premierje előtt érték utol – tőlük tudhatjuk, hogy nagy az érdeklődés a magyar filmre, minden vetítésre elkeltek a jegyek. Szabó Sarolta a közmédiának azt nyilatkozta a film történetéről, hogy „Azt a kérdést próbáltuk feltenni, hogy mi a fontos: az élet vagy az emberi túlélés?. Nem akartunk didaktikus filmet készíteni arról, hogy hová vezet, amit teszünk a bolygóval, hanem onnan szeretnénk kiindulni, hogy mindez már meg is történt.”
Bánóczki Tibor pedig a film készítési technikájáról beszélt. A Műanyag égbolt átmenet az élőszereplős és az animációs film között, amelyben az úgynevezett rotoszkóptechnikát használták. Ez azt jelenti, hogy a jeleneteket színészekkel vették fel, majd a gyártási folyamat során minden egyes képkockát átrajzoltak, a hátteret pedig 3D animációs technikával készítették el. Szabó Sarolta hozzátette, a filmművészet új perspektíváit és a független, újító szándékú filmkészítők esztétikailag és szerkezetileg merész alkotásait bemutató Encounters szekció „a legjobb hely” a Műanyag égbolt számára.
A film főszereplőjével, Szamosi Zsófiával készült interjúnk itt olvasható.
Fotó: Gerald Matzka / dpa
