Amerikai médiajelentések szerint Serra halálát tüdőgyulladás okozta. Serra több mint száz köztéri szobra Philadelphiától St. Louison át a brazíliai Sao Paulóig számos városban látható, Európában pedig például a németországi Bochumban és Kasselben. A művész túlnyomórészt gigantikus, többtonnás szobrokat alkotott, amelyek modelljei Németországban készültek.
Hat évtizedes pályafutása során Serra a második világháború utáni Amerika egyik legünnepeltebb művészévé vált. Serra elsősorban acéllal dolgozott, amit gyakran oxidáltak, hogy jellegzetes, mély narancssárga színt kapjon. Szobrai illeszkedtek a tájhoz vagy köztérhez, ahova tervezte azokat, és arra inspirálták a közönséget, hogy új módon kapcsolódjon a környezethez. Serra orosz zsidó anya és spanyol apa gyermekeként született San Franciscóban.
A Kaliforniai Egyetemre járt és 1961-ben diplomázott angol irodalomból, majd a Yale Egyetemen kezdett képzőművészeti tanulmányokat. 1964-ben Yale-ösztöndíjjal Párizsba utazott, ahol összeismerkedett Philip Glass zeneszerzővel, aki alkotótársa és barátja lett, majd Fulbright-ösztöndíjjal Firenzébe ment. Az Európában ért hatások fordították a szobrászat felé.
Első önálló kiállítása 1966-ban a római Galleria La Salitában nyílt meg. Az 1960-as évek második felétől készítette első olyan szobrait, amelyekhez nem hagyományos anyagokat, például üveggyapotot és gumit használt. A ’60-as évek végétől alkotta monumentális, acélból készült szobrait.
Számos rövidfilm is fűződik a nevéhez. 1993-ban az American Academy of Arts and Sciences tagjává választották. 1994-ben megkapta a japán Praemium Imperiale díjat, 2010-ben a spanyol Asztúria Hercege-díjjal tüntették ki.