Sediánszky Jánost 1957 augusztusában hívták a Magyar Rádió külügyi osztályára, ahol a nemzetközi rádiós, főleg zenei műsorcserét szervezte, majd pár év múlva az irodalmi főosztályra került szerkesztőként, majd főmunkatársként. A nevéhez fűződik a Kulturális magazin, a Világvasárnap, a Körhinta és az Irodalmi kávéház, amelyekben külföldi és magyar írókkal, színészekkel, zeneművészekkel készített beszélgetéseket, tudósításokat a magyar kulturális élet eseményeiről. Országos ismertségre tett szert a Magyar Televízióban az 1970-es években sugárzott francianyelvlecke-sorozattal.
Pályafutása alatt számos hírességgel készített interjút, mikrofonja elé ült mások mellett Friedrich Dürrenmatt, Alberto Moravia, Simone de Beauvoir, Marina Vlady, Gina Lollobrigida, Mario del Monaco, Pierre Boulez, Jean-Pierre Rampal, Juliette Gréco, Gérard Depardieu és Charles Aznavour is.
1983-ban a Magyar Televízió irodalmi osztályának élére hívták, ahol olyan ismert és kedvelt sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Könyvek a kamera előtt, a Törzsasztal, az Írók mikrofonközelben, a Reggel a Centrálban. Ezekben kortárs írókkal, művészekkel készített beszélgetéseket, vendége volt Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János, Szabó Magda, építészeink közül Makovecz Imre, Csete György, Finta József. A legnézettebb műsorok között szerepelt a szombat esti Vers mindenkinek sorozat.
Európai nagyvárosokat bemutató tévéfilmeket is készített, 1992-ben a sevillai világkiállítás magyar pavilonjának művészeti vezetője volt.
A Duna Televízió megalakulása után ott folytatta a kulturális útifilmek készítését, Chirac elnök látogatásakor egész napos műsorfolyamot készített francia–magyar témákban, több riportfilmben számolt be a franciaországi magyar rendezvényekről.
Találkozásait, utazási élményeit, műfordításait nyomtatásban is megjelentette a Jó reggelt Európa, Emlék és varázslat, Francia nyár, francia szerelem, Egy élet tájai című kötetekben.
A Magyar Televízióban 1994-ben nyugdíjazták, majd a Kossuth rádióban ezután is hosszú évekig készítette sorozatait, az Új évezred felé vagy A múzsák kertjében című műsorokat. Ezzel párhuzamosan a 2004-ben alakult Magyar Katolikus Rádióban is dolgozott műsorkészítőként.
Such György, a Magyar Rádió akkori elnöke 2007-ben a Magyar Rádió örökös tagja címmel jutalmazta az akkor 50 éves rádiós munkásságát.
A Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét 2000-ben vehette át, 2003-ban a Francia Köztársaság Idegenforgalmi aranyérmében, 2004-ben Pethő Sándor-díjban, 2004-ben Köztársasági elnöki érdeméremben részesült, 2007-ben Prima-díjat, 2008-ban Illyés Gyula-díjat, 2012-ben Táncsics Mihály-díjat kapott munkája elismeréseként.
Kiemelt kép: MTI/Czimbal Gyula
