A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az újabb művészeti médiumok, a médiaművészet archiválásának, gyűjtésének, bemutatásának és konzerválásának, elsőként kezdett bele az új technológia gyűjteményezésébe is.
A Ludwig Múzeum gyűjteményébe került mű az intézményben nemrég látható volt, a BarabásiLab alkotása, a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz készült hálózati vizualizáció az Élek mentén című, nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt.
Az NFT-munka nem kötődik fizikai helyhez, alapvetően a virtuális térben létezik, bármely képernyőn megtekinthető, bárki hozzáférhet az interneten.
A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján.
Az NFT (non-fungible token, nem helyettesíthető token) digitális protokoll, olyan technológia, amely lehetővé teszi digitális állományok egyedivé tételét, adásvételét és birtoklását. A digitálisműkincs-piacon a vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, méghozzá blokklánc alapú kriptovalutával.
A gyűjtők blokkláncalapú archívumot vezetnek a műalkotások tulajdonjogáról, így az eredeti példányok birtokolhatók és továbbadhatók, nyomon követhetők. Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.
Nyitókép: BarabásiLab: Rejtett mintázatok. Forrás: Ludwig Múzeum
