Erre hívta fel a figyelmet Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is. Szerinte igazán tanulságos egymás mellett látni az egészséges és a különböző betegségek miatt roncsolódott szerveket, amelyek már nem tudják rendesen ellátni a feladatukat. Nem kell ahhoz orvostanhallgatónak lenni, hogy megállapítsuk: a dohányzástól beszürkült tüdő, a túlzott alkoholfogyasztástól kialakult zsírmáj vagy a magas vérnyomástól megnagyobbodott szív jól megkülönböztethető az egészséges szervektől.
Testünk létezését általában természetesnek vesszük, pedig nem az. Erről már Angelina Whalley, a kiállítás kurátora beszélt, aki szerint a Body Worlds egyszerre mutat rá arra, hogy milyen fantasztikusan működik az emberi test és arra, mennyire bonyolult, törékeny. Ezért mindannyian felelősséggel tartozunk a sajátunkért. Az utazó kiállítást eddig már több mint ötvenmillióan látták világszerte, és sokakra olyan mély hatást gyakorolt, hogy életmódváltásba kezdtek. Whalley ennek bizonyítására megemlítette azt a felmérést, amelyet a látogatók körében végeztek el a kiállítás megtekintése után fél évvel: kilenc százalékuk felhagyott a dohányzással, 25 százalékuk azt mondta, hogy jóval többet sportol, harminc százalékuk pedig azt, hogy egészségesebben étkezik.
Valóban igen hatásosak és meggyőzőek a kiállított preparátumok: bármerre is nézzünk, szinte mindig ugyanazokba a figyelmeztetésekbe botlunk. A mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és az ezekből eredeztethető túlsúly ma már világszerte egészségügyi probléma, amely a legtöbb civilizációs betegségnek melegágya. Annyira, hogy a világon 2,8 millió ember hal meg évente túlsúly vagy elhízás következtében. E tény birtokában különösen sokkoló egymás mellett látni egy ideális testsúlyú és egy elhízott személy testmetszetét. Míg az elsőnél a szervek szépen, rendezetten helyezkednek el a hasüregben, a túlsúlyosnál szinte megfojtja őket a rengeteg zsír, amiből bőven jut a bőr alá is.
Ám a normális testsúly megtartása, az alkohol mértékletes fogyasztása és a dohányzás elkerülése még mindig nem garancia az egészségre. Ott van ugyanis a mindannyiunkat érintő, modern életmódunkból fakadó stressz, amely szintén jelentős pusztítást végez a testünkben. A stresszcsökkentésre, a kiegyensúlyozott életmód folytatására ezért számos javaslatot fogalmaznak meg a kiállítók. Ezekről talán már sokszor hallottunk-olvastunk, de biztosan nem ilyen környezetben, ahol a káros élettani hatásokkal is egyértelműen szembesülünk.
A rendkívül élethű preparátumokat különleges technológia, a plasztináció segítségével hozzák létre. A bonyolult folyamat lényege az, hogy a sejtekben található folyadékot kivonják, majd a helyére különböző vegyi eljárásokkal műgyantát juttatnak be. A preparátumok ezáltal tartóssá, szagtalanná, a bomlásnak ellenállóvá válnak. A technológiát Angelina Whalley férje, Gunther von Hagens fejlesztette ki még a hetvenes évek végén Németországban. Kezdetben sokakat megdöbbentett az eljárás. Volt, aki halottgyalázásnak tartotta a preparációt és a testek bemutatását. Mára viszont már széles körben ismerik és elismerik ezt a tevékenységet: mostanáig több mint húszezren ajánlották fel a testüket, hogy haláluk után preparátumokat készítsenek belőlük. Whalley szerint a kiállítás legfőbb célja, üzenete az, hogy minél többen megtanulják, hogyan működik az emberi test, és hogy min kell változtatnunk a hosszú és egészséges élet érdekében.
A prevenció fontosságára hívta fel a figyelmet Németh Dorottya kétszeres fitneszvilágbajnok és Rippel Ferenc artista is. Bár egészségesnek és sportosnak látjuk őket, mindketten megtapasztalták már, milyen betegséggel élni. Dorottyának a fitnesz világában megszokott szigorú és önsanyargató diéták tönkretették az anyagcseréjét, és hiperinzulinizmus alakult ki nála. A testéhez való viszonyát az anyaság változtatta meg: fiai megszületése óta a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás szószólója. Versenyzőként és edzőként is megtapasztalta, hogy az emberek csak akkor fordulnak az életmódváltáshoz, amikor már baj van. Szerinte ez a kiállítás segítség lehet abban, hogy a megelőzésre, az egészség megőrzésére jobban figyeljünk.
Hasonlóan vélekedik Rippel Ferenc, aki az elmúlt harminc évben artistaként dolgozott, szinte lehetetlen feladatok elé állítva a testét. Néhány éve aztán azzal szembesült, hogy romlik az életminősége: refluxszal, álmatlansággal, szédüléssel, fejfájással küzdött, és állandóan sérülések érték. Életmódváltás mellett döntött, aminek köszönhetően korábbi panaszai elmúltak, és ma már nem kisebb cél lebeg a szeme előtt, mint hogy száz évig éljen. A kiállítás azonban még neki is tudott újat mutatni az izmok, a kötőszöveteket borító fasciahálók vagy az idegrendszer bemutatásával.
Az élettani folyamatok és szinte művészi alkotásnak tetsző testek (műkorcsolyázó, kötéltáncos, magasugró, fáklyavivő, festő) bemutatásán túl egy mély összefüggésre is rámutat a kiállítás. A donorok kiléte, származásuk, koruk, vallásuk, anyagi helyzetük, családi állapotuk, politikai nézeteik ugyanis egyaránt ismeretlenek. Még a nemük sem mindig különböztethető meg: nem tudhatjuk, hogy a kiállított agyak, szívek, májak, vesék, csontok korábban nőkhöz vagy férfiakhoz tartoztak. Csak az bizonyos, hogy ezek nélkül egyikünk sem létezhet, így bár mindannyian más-más testben élünk, valójában nagyon hasonlóak vagyunk. Még ha ezt hajlamosak is vagyunk elfelejteni.
A Body Worlds kiállítás 2023. február 19-ig tekinthető meg az Etele Plazában.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
