Bartus Dávid tájékoztatása szerint az előzetesen a Kr. u. 2-3. századra keltezhető pince felett az ókorban valószínűleg nem állt építmény, viszont közvetlenül mellette díszes falfestményekkel és stukkókkal díszített épület húzódott.
A pince teteje még az ókorban beszakadt, és a mellette álló épület vályogtégla falainak egy része a pincébe dőlt bele. Az ásatás egyik legszebb lelete egy különlegesen épen maradt, női arcot ábrázoló falfestmény részlete.
Az épület tetejének maradványai alatt több kerámia tárolóedényt is találtak. A födém alól előkerült a helyiség ajtajának vas zárszerkezete, valamint a vakolatban megfigyelhetők a polcok felfüggesztéshez tartozó nyílások és födémhez tartozó gerendafészkek nyomai.
Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója elmondta, hogy a most megtalált pince már a negyedik hasonló föld alatti építmény az ókori Brigetióból. A helyszínt az ásatás után visszatemetik, a csatorna átvezetésénél megóvják az ókori falakat.
A római határ, a limes mentén fekvő Brigetio Komárom keleti városrésze, Szőny alatt található. A Kr. u. 100 körül felépített állandó kőtáborban állomásozott a Római Birodalom határait védő 30 légió egyike, a Legio I. Adiutrix. Az erődítmény vonzáskörzetében először katonaváros alakult ki, majd ettől 2-3 kilométerre a polgárváros létesült.
A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.
A nyitóképen Bartus Dávid, az ELTE Régészettudományi Intézetének tanszékvezetője egy női arcot ábrázoló falfestményrészletet mutat.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
