Erdély-körút időgépből

Képző

A két világháború előtti és közötti Erdélyt örökítette meg fotóin a kolozsvári Szabó Dénes, akinek hagyatékát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Fotótér felületén tették közzé.

Több mint tízezer, első világháborús és régi erdélyi fotót tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján. A kolozsvári Szabó Dénes (1907–1982) életművéből több mint háromezer üveg- és cellulóznegatív került a nemzeti könyvtár birtokába. A fényképeket a kolozsvári Fotofilm cég munkatársaként készítette a fényképész, döntő részük városkép és tájkép.

Szabó Dénes munkásságáról Blos-Jáni Melinda fotótörténész beszélt a Krónikának.

A már feliratozott, sokszorosításra előkészített képeslapnegatívok az 1930-as és az 1940-es évek erdélyi falvait, városait, fontosabb épületeit, fürdőit ábrázolják, érzékeltetik a táj természeti szépségeit. A gyűjtemény értékes részei a népviseletet dokumentáló sorozatok, a falusi és a városi életképek, családi, társadalmi események felvételei, amelyekből kibontakozik a két világháború közötti erdélyi hétköznapok hangulata.

Szabó életműve több rendszerváltáson ível át: a két világháború közötti korszakon, a „kis magyar világon” és az 1945 utáni korszakon, hiszen az 1960–70-es években is dolgozott.

Az OSZK-gyűjteményben Szabó Dénes munkásságának egy eddig kevésbé feltárt oldalát is megismerhetjük. Amikor a fotós nem a városokat, a tereket leltározza, a népélet is megjelenik a képein: a csíksomlyói búcsúsok, mérai, széki, torockói lányok.

Vannak riportfotók és műtermi, megrendelésre készített képek is: esküvők, családi fotók, műtermi portrék is.

„Szabó Dénes nem annyira fotóművészként releváns, hanem remek kisiparosként, aki jól ismerte a korszak képi fordulatait, és olyan intenzíven volt jelen az éppen aktuális eseményeken, helyszíneken, hogy a huszadik század elejének krónikásává vált” – mondta Blos-Jáni Melinda fotótörténész.

Nyitókép: a Bérpalota építése Kolozsváron 1935-40 között