Idén harmadik alkalommal rendezték meg az egyetlen magyar zenei showcase fesztivált, a BUSH-t, amely hiánypótló módon teremt kapcsolatot a kelet-európai zenészek, a közönség és a zeneipar képviselői között. A szervezők szerint a BUSH-on bolyongani olyan, mintha három napig a Spotify „e heti kalandját" böngésznéd, csak élőben – ezúttal mi is felfedezőútra indultunk, hogy összegyűjtsük a fesztivál számunkra 5 legérdekesebb formációját.
Mother’s Cake
Az osztrák banda olyan elemi erővel robbantotta be a fesztivált, hogy jobb nyitókoncertet aligha találhattak volna a szervezők. A trió zenéjében egyszerre van jelen a Led Zeppelintől ismert woodstocki rock’n roll és a legújabb bandákra jellemző progresszivitás, és ha nem nézném a színpadot, azt hinném, legalább hat tag kell az ilyen hangzás megteremtéséhez. A Mother's Cake-et azoknak mutatnám meg legszívesebben, akik szerint, „ma már nincsenek olyan bandák, mint annak idején”, vagy, akik szerint „a mai rock csak önismétlés”.
Ízelítő dal:
Papyllon
Az egyik legmarkánsabb jellemvonás, amitől belezúgok egy zenekarba, az a kiszámíthatatlanság. Ha 20-30 perc zenehallgatás után is rendre érkezik egy dal, ami kilóg a korábban hallottak sorából, és úgy repíti új világba a hallgatóságot, hogy a zenészek egy korábban nem ismert briliáns oldala mutatkozik meg. A szlovák Papyllon tökéletes példa erre: zúzós rockhimnuszoktól kezdve könnyen emészthető popon át az acid-funkig bármit bevállalnak, Bohuš Oskar Hajduch frontember pedig úgy mozog a színpadon, hogy a leghátsó sorban állók is leizzadnak.
Ízelítő dal:
КУКЛА
A szláv előadó a fesztivál egyik legkülönösebb koncertjét, vagy inkább performanszát adta az Úri Muriban. A stílusát „gengszter gésa hip-hopként” definiáló КУКЛА piros fények és füst közül úszott ki a közönségbe, hogy zavarbaejtő közelségből, szuggesztív tekintettel énekeljen minden egyes embernek. Megjelenésében egyszerre van jelen valami hagyományőrző népiesség és megbotránkoztató nyerseség. Ezek után nem is lepődünk meg, hogy kedvenc témái a szerelem és a fegyverek.
Ízelítő dal:
The Qualitons
Valószínűleg a többségnek már nem cseng ismeretlenül a Qualitons neve, de muszáj megragadnom az alkalmat, hogy még egyszer felhívjam rájuk a figyelmet. A G. Szabó Hunor vezette banda nem véletlenül jutott ki az amerikai KEXP stúdióba, és nem véletlenül nyerték el Anthony Kiedis tetszését is: a ’60-as évek pszichedelikus hangulatát 2019-es köntösbe csomagolták, és bebizonyították, hogy még ma is éppen olyan aktuális ez a műfaj, mint a szexuális forradalom idején.
Ízelítő dal:
shishi
Szerencsére egyre több fesztiválon kapnak kiemelt figyelmet a női előadók – akik sajnos még így is alulreprezentáltak –, így idén a BUSH-on rekordszámú volt a nők aránya. Az egyik legvártabb produkció, a litván shishi zenéjét nehéz műfaji határok közé szorítani, lo-fi, rap, soul és trash jó ízléssel kevert főzete ez, megfűszerezve egy olyan életigenlő feminin energiával, ami miatt szívesen hallgatom majd őket a hétfő reggeli tömött villamoson is.
Ízelítő dal:
A kiemelt fotót Komróczki Diána készítette.
