Kállai Márton sorozatának középpontjában a tudományos megfigyelés áll. Meteorológusok, társadalmi megfigyelők, ökológusok, dendrológusok, biológusok felfedezési vágytól hajtott, apró lépésekből összeálló, elhivatott munkáját követi végig terepen és laborban. A klímakutatások gyakorlatias módon érzékeltetik, hogyan változik meg környezetünk az emberi tevékenységek hatására: miként megy végbe az elsivatagosodás, hogy módosul a fosszilis eredetű széndioxid koncentrációja a levegőben, milyen változásokat hoznak az invazív fajok az életünkben. Ezeket aligha tapasztaljuk a mindennapokban, hatásuk mégis elemi erővel befolyásolja életünket.
Az alkotó eredetileg meteorológusnak készült, vonzotta a gondolat, hogy a fizikai, matematikai, kémiai ismereteket segítségül hívva megtudhat valamit egy bizonytalanságot magában hordozó, változó rendszerről, a légkörről. Később perspektívát és szakmát váltva, személyes indíttatásból tért vissza fotográfusként ehhez a területhez, hogy dokumentálja a meteorológiai szolgálat 1870-ben induló munkáját. Ahhoz azonban, hogy a klímaváltozás tendenciáit mélységében megértse, kiterjesztette a sorozatot további kutatási területekre is. A tudósok és társadalmi megfigyelők munkájának köszönhetően kirajzolódik, hogy a felmelegedő környezetünk sokkal gyorsabban változik, mint azt gondolnánk. A vonuló madarak olyan idegenhonos magokat hoznak be, amelyek korábban nem tudtak megtelepedni, de a megváltozott körülmények között átvehetik az őshonos növények helyét. A felmelegedő tavakban invazív halfajok élnek, amelyek felborítják a régóta ott található ökoszisztémát. A csapadék változásai átalakítják a jellegzetes magyar gyepeket, az aszály miatt eltűnhetnek bizonyos fűfélék, amelyek helyét a jövőbeli körülményekhez jobban alkalmazkodó fajok veszik át. Az invazív szúnyogfajok megjelenése előidézheti az behurcolt trópusi betegségek terjedését hazánkban.
A sorozat a jelenkor egyik legfontosabb kérdésére, a klímaváltozásra keresi a válaszokat, egyben rámutat arra, hogy a környezetünk átalakulása mindannyiunk közös felelőssége. A dokumentarista alapokon nyugvó fotográfiák, túl a tényszerű ábrázoláson, szimbolikus módon is megjelenítik talajvesztett, kiutat kereső társadalmunkat, amelynek a tudományos megközelítés maradhat az egyik fogódzója a változások korában.
Bár a klímaváltozás az egész világot érinti, Kállai a hazai vonatkozásokra fókuszál. „Az itteni életet érintő legfontosabb változásokat akartam megmutatni, például az elsivatagosodást a Kisalföldön vagy az invazív fajok megjelenését. Bár hazánk egyelőre nem a leginkább érintett területek közé tartozik, a változások itt is zajlanak és befolyásolják életünket. A hazai kutatók között viszont remek szakemberek vannak” – mondta a Kultúra.hu-nak.
A fotós három éve dolgozik a téma bemutatásán, ezalatt járta a terepet, beszélgetett szakemberekkel, meteorológusokkal, klímakutatókkal. A közös munka fő tanulságáról így mesélt: „Nagyon komoly kutatások és kísérletek zajlanak nálunk, elképesztően elkötelezett kutatókkal. Szerettem volna bemutatni ezt a szellemi potenciált, ami a mindennapi életben teljesen rejtve marad a laikusok előtt. Ez a szakadék a tudományos eredmények és azok közéletbe való leszivárgása között nagyon inspirált. Olyan ez, mint a különbség aközött, hogy elültetünk egy tő paradicsomot, és várjuk, hogy a palántából fejlett növény, majd termés legyen, vagy elmegyünk a zöldségeshez és veszünk paradicsomot. Ha valami mögött láthatóvá válik az erőfeszítés és a teljesítmény, akkor nem tudjuk nem értékelni. Ezért szeretném láttatni ezt a világot.”
Hozzátette: a képekkel a figyelemfelkeltés volt a célja, a megoldás ugyanakkor a cselekvésben van. „Érzékelhetővé akartam tenni, mi az, amit elveszíthetünk. Az élővilágunk végül is a kultúránk része, szegényebbek leszünk nélküle.”
Az Észleletek / Perceptions című kiállítás 2023. október 24-én 18 órakor nyílik a Foton Galériában, kurátora Kopin Katalin.
Nyitókép: Lovas-Kiss Ádám biológus, madárkutató csali vadkacsákat helyez el egy alföldi tavon. Fotó: Kállai Márton
