A sajtótájékoztatót Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke kezdte a legfőbb tudnivalók előrebocsátásával. Alig egy hét múlva, június 8-án, csütörtök délután négykor nyitják meg a négynapos, vagyis vasárnap estig tartó 94. Ünnepi Könyvhetet most már hagyományosnak mondható módon két helyszínen: nemcsak a Vörösmarty téren, hanem a Duna-korzón is. Idén is százhetven kiállító lesz, mint tavaly, köztük egyre több olyan, amelynek nem fő tevékenysége a könyvkiadás. A megnyitóbeszédet Margócsy István irodalomtörténész mondja majd. A Vörösmarty téren 8-án, 9-én és 10-én 20 órakor koncert lesz: első este Vecsei H. Miklós és alkotótársai Pilinszky–Csoóri-estje, a másodikon a Besh o droM, a harmadikon a Canarro produkciója.
A Budapest 150 – Könyvfőváros programévről a megtervezésével és lebonyolításával megbízott Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Fodor Péter beszélt. A programok már zajlanak, a gyermeknapi rendezvényüket a margitszigeti Kristály Színtéren például nagy sikerrel bonyolították le. Április 19-én Soroksáron újranyitották a felújított és kibővített könyvtárat, amelynek neve mostantól Petőfi 200 emlékkönyvtár (ötven éve nyílt meg). A könyvhéten, akárcsak múlt évben, önálló Könyvfőváros-pavilon lesz, a tagkönyvtárak pedig harminc százalékos kedvezményes bérletváltási lehetőséggel és kézműves foglalkozásokkal készülnek az alkalomra.
Both Gabi, a Mesecentrum főszerkesztője a gyermekirodalmi termést méltatva megállapította: 2023 e téren is Petőfi éve, a költő soha eddig nem került közelebb ehhez a korosztályhoz – néhány kötetcím: Petőfi, a sztár, Így él Petőfi!, Anyám tyúkja (papírszínház). Ezután a nálunk megszokott szövegcentrikus szemléletről, a csendes- és kizárólag képes könyvek lassú meghonosodásáról hallottunk, majd az idei termés legjavából válogatva sok-sok címet és szerzőt sorolt fel a főszerkesztő.
Fiala Borcsa Lepkebáb című munkája a mai fiatalok nehézségeiről szól és nekik segíthet, a Győri Hanna által szerkesztett Viszek egy szívet kortárs szerzők műveivel állítja párba a kötelező irodalom verseit. Ruff Orsolya olyan szerző, akinél Szabó Magda óta senki sem vette komolyabban a gyerekirodalmat (idén Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás című könyve jelenik meg). Diana Soto kiskamaszoknak írta a Kitka Bence Balatonaljánt, míg Viola Szandra nagyobb gyerekeknek kínálja a világmegmentés kalandját A Világfa kilenc ágával. Nagyszerű M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok című sorozatának hatodik, akárcsak Schmal Róza Nagy folyók haragja című sorozatának harmadik kötete. Kuriózumszámba megy Rádai Andreától a gyönyörűen illusztrált, humoros, könnyed Rókazsolt (a szülők is élvezni fogják). Dániel András egy személyben író és illusztrátor; hároméves kortól ajánlható új könyve, a Mindenki mászkál mesélésre fogja bátorítani a szülőket, mivel csak egy-egy mondatot olvashatunk az oldalak alján meg a szövegbuborékokban. Berta Ádámtól a Szöszmösz, a tündéregér pszeudomese és identitástörténet, Kiss Lehel a Meglessük a pandátban négysorosokkal mutat be állatokat, László Noémi Keljfeljancsijának történetei népmesékre hasonlítanak, Zalka Csenge Virág Nagyvárosi népmesékje különböző népek meséiből válogat, akárcsak Bajzáth Mária Erdők-mezők népmeséi című gyűjteménye, amely az egyik legszebb gyerekkönyv idén. Kollár Árpád a vicces, irodalmi értékű Szuperhősök a klinikánnal beteg gyerekeknek fog segíteni, Fodor Marcsi a nemzetközi hírű festőművész, Reigl Judit élettörténetét mutatja be. A Szeretlek, apa című könyv közéleti emberek – köztük az idén januárban elhunyt Morcsányi Géza – édesapjukra emlékező sorait közli.
Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom szerkesztője általános irodalmi tájékozódás céljából a Szép verseket és a Körképet ajánlotta elsőként, majd Tompa Andreától az erdélyi holokauszttörténet Sokszor nem halunk meget, amelyet a szerző eddigi legjobb, míg a Senkiházát Vida Gábor eddigi leggazdagabb regényének tart. Méltatta Krusovszky Dénes regényét, a Levelek nélkült, majd Puskás Panni első regényét, a Megmenteni bárkit is. Kácsor Zsolt a bipoláris depresszióról írt életrajzi ihletésű regényt, amelyet magyar népbetegségnek tart. Ágh Istvánnak, az egyik legnagyobb élő magyar költőnek Rekviem címmel jelent meg cédémellékletes verseskötete, a költőként egyre emelkedő Markó Béla is új, Kovács András Ferenc pedig műfordításoknak álcázott versekkel (Névtelen cserépdarab) jelentkezett.
Izgalmas krimi Bánhidi Lilla Miskolcon játszódó Sorsod Borsodja; Móricz 1935-ös naplói új kiadónál jelentek meg; Mészöly Miklóstól pedig a Pontos történetek útközben az életműkiadás újabb kötete, amelyet Polcz Alaine emlékei alapján írt. Megjelent Romsics Ignác önéletrajzának második kötete is, Csunderlik Péter pedig a jelentős történészről, Hanák Péterről írt monográfiát. Fontos újdonságok Tamás Gáspár Miklós publicisztikáinak első kötete, a Cserna-Szabó András által szerkesztett, a metálról szóló, novellákat és esszéket tartalmazó könyv, Nádasdy Ádám vegyes műfajú írásainak kötete, Földényi F. László új esszéi és Szálinger Balázs saját kiadásában megjelenő válogatott versei, az És most kelletlen elrugaszkodom. A legdrágább könyv Korniss Péter fényképalbuma harmincháromezer forintért, a legolcsóbb A Pál utcai fiúk a Móra kiadásában (ezerhatszáz forint). Károlyi személyes kedvence Török András Budapest Könyve, amelyet most a budapestiek számára dolgozott át (a korábbi külföldieknek szólt).
Orosz Márton tipográfus, művészettörténész, a Vasarely Múzeum igazgatója a Szép magyar könyv pályázat eredményeit ismertette, a díjkiosztó június 8-án lesz. A pályázaton 66 kiadó vett részt, a bizottság 135 könyvet bírált el forma és tartalom egységére, szöveg és illusztrációk viszonyára koncentrálva. Az összes címet nincs értelme felsorolni, egyet, a 2021-ben elhunyt Lugosi Lugo László Graffiti című, az urbánus tér kollektív művészetét bemutató, silent bookokhoz hasonló posztumusz kötetét azonban kiemeljük. Érdekesség továbbá, hogy idén a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a főpolgármester, az MTA és az MMA is osztott különdíjakat, a legszebb borítóért pedig Tamás László-díj járt.
Gáspár Máté a Budapest Nagyregény, e nagyszabású, különleges vállalkozás készültének jelenlegi állásáról számolt be. 23 kortárs írót kértek fel a főváros 23 kerülete történetének megírására, a munka koordinálója Tasnádi István. A sok-sok civil emléket feldolgozó kötet november 15-én, az évfordulóra jelenik meg.
Fotó forrása: MKKE Facebook
