Bruun, akit nagyon megrázott az első világháború pusztítása, egy újabb háborútól tartva foglalta végrendeletébe, hogy érmegyűjteményét száz évig a dán királyi érme- és éremgyűjtemény tartalékaként kell megőrizni, mielőtt áruba bocsátanák.
Az 1923-ban, 71 éves korában elhunyt vajmágnás számos ritkaságot tartalmazó kollekcióját ősztől több árverésen a New York-i székhelyű Stack's Bowers aukciósház adja el. Közleményük szerint a valaha árverésre kerülő legnagyobb értékű érmegyűjteményt a közönség előtt még sohasem mutatták be, létezéséről leginkább csak Dániában tudnak.
Bruun még gyermekkorában, az 1850-es, '60-as években kezdte el az érmék gyűjtését. Későbbi életében, miután hatalmas vagyonra tett szert a vaj csomagolásával és nagykereskedelmével, tovább hódolt gyűjtőszenvedélyének, és 20 ezer darabos kollekciót hozott létre zömmel dán, norvég és svéd érmékből és bankjegyekből.
Végakaratában úgy rendelkezett, hogy akkor lehet nyilvános árverésen értékesíteni a kollekciót, ha a dán nemzeti gyűjtemény száz évig sértetlen marad, a bevételt pedig közvetlen leszármazottai kapják.
A gyűjteménynek először a Frederiksborg-kastélybeli Nemzeti Történeti Múzeum adott otthont, később a Dán Nemzeti Bankba költöztették. Az első őszi aukció előtt a Dán Nemzeti Múzeum elővásárlási jogot kapott a gyűjtemény egy részére, és egy támogató egyesület segítségével több mint 1,1 millió dollárért (396 millió forintért) sikerült megvennie hét ritka érmét. A 15. és 17. század közötti időszakból származó érmék – hat arany és egy ezüst – dán és norvég uralkodók pénzverdéiből kerültek ki.
