Ezen a napon történt
December 5-én történt
„A színház a világ csodája, mert a színész kapcsolatban van a közönséggel. A film másként egy csoda, ott a néző közé beáll a kamera és az operatőr szeme” – fogalmazta a 2020. december 5-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Pécsi Ildikó, akit többek között Az aranyember, a Hattyúdal, az Indul a bakterház, a Nem várok holnapig és a Veri az ördög a feleségét című filmekben láthattunk.
December 4-én történt
1946. december 4-én született – és 2023-ban hunyt el – Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a Madách Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház darabjaiban, illetve a Fényes szelek, a Requiem, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Házasság szabadnappal című filmekben láthattuk. Lánya, Balázsovits Edit szintén a színészi pályát választotta.
December 3-án történt
„A televízió nem egyszerűen egy médium, hanem a televízió nagyon sok embernek pszichológiailag fontos. Nem a tartalom, ami benne megy, hanem a tény, hogy ott van a világ” – fogalmazta a ma ötvennegyedik születésnapját ünneplő Till Attila, akit többek között a Big Brother, Propaganda, A Nagy Duett, a Megasztár, a Sztárban Sztár és a Sztárral szemben című műsor vezetőjeként, illetve a Pánik és a Tiszta szívvel című film rendezőjeként ismert meg az ország.
December 2-án történt
1933. december 2-án született – és 2025-ben hunyt el – Komjáthy György eMeRTon-díjas és Fonogram szakmai életműdíjas zenei szerkesztő. A magyar rádiózás legendás alakja egyházi orgonistaként, a klasszikus zene elkötelezett híveként került a Magyar Rádióba, ahol 1958–1993 között technikai rendező, majd zenei szerkesztő volt, és olyan emlékezetes műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Vasárnapi koktél, a Csak fiataloknak, A beat kedvelőinek és a Töltsön egy órát kedvenceivel.
Program
December 1-jén történt
„Az írott szó becsületét nem a videó és a televízió tette tönkre, hanem az a keserű felismerés, hogy a könyvtárak roskadásig vannak ugyan szép és igaz gondolatokkal és világmegváltó tanokkal – de az életünk mégis ott tart, ahol tart: katasztrofális állapotban” – fogalmazta a ma nyolcvankilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg, Müller Péter.
November 30-án történt
„A nyelv nem más, mint egy olyan dialektus, amelynek határőrsége, rendőrsége, hadserege van. Az élet is egy idegen nyelv, amit mi mindannyian különböző akcentussal és rosszul beszélünk” – fogalmazta a ma hetvenhatodik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas író, műfordító, Temesi Ferenc, aki az 1986–87-ben megjelent kétkötetes Por című művével létrehozta a „szótárregény” műfaját Magyarországon.
November 29-én történt
Ma ünnepli kilencvenkettedik születésnapját Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész, a hatvanas évek közepén indult neoavantgárd művészgeneráció jelentős alakja, világhírű képviselője. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó az egyik legkeresettebb kortárs művész a piacon, alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és számos más hazai, valamint külföldi intézmény gyűjteményében megtalálhatók.
November 28-án történt
„A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni” – állította az 1920. november 28-án született – és 2006-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, író, Somlyó György, a magyar költészet napjának kezdeményezője, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő, Somlyó Zoltán fia.
November 27-én történt
Ma ünnepli harmincharmadik születésnapját Jámbor Nándor színművész, aki a Kaposvári Egyetemen tanult színészmesterséget, majd többek között a Thália Színház és szombathelyi Weöres Sándor Színház darabjaiban, illetve a Veszettek című filmben és a Legyetek szeretettel című televíziós sorozatban láthatta a nagyközönség.
November 26-án történt
„Mindaz, ami érték bennem, amire büszke vagyok, amitől bármennyire is érdekes vagyok, az leginkább annak köszönhető, hogy megcsillan bennem Isten” – fogalmazta a ma ötvenharmadik születésnapját ünneplő színész, énekes, táncművész és koreográfus, Pásztor Anna, az Anna and the Barbies zenekar karizmatikus kisugárzású frontembere.
November 25-én történt
„Annyi gond, baj, bánat és szörnyűség vesz körül minket, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni” – vallotta az 1929. november 25-én született – és 2015-ben elhunyt – Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus- és festőművész, Gross Arnold, aki részletgazdag rézkarcaival vált népszerűvé, és akinek képeit csodálatos, gyermeki mesevilág jellemzi.
November 24-én történt
„Az alkotóerő idomíthatatlan vadállat. Ha kushad, akkor a legveszélyesebb: nem tudhatjuk, alszik-e vagy megdöglött végleg? Ha harap, az már megkönnyebbülés” – fogalmazta az 1932. november 24-én született – és 2017-ben elhunyt – kétszeres Kossuth-és József Attila-díjas író és költő, Jókai Anna.
November 23-án történt
Ma ünnepli ötvennegyedik születésnapját Pokorny Lia színművész, akit többek között a Pinceszínház, az Atlantis Mozgásszínház, a Budapesti Kamaraszínház, a Bárka Színház és a Centrál Színház előadásaiban, a Szakítópróba, a Poligamy és a Valami Amerika 3. című filmekben, a Kisváros, a Társas játék és A mi kis falunk című sorozatokban, valamint a Beugró című televíziós műsorban láthattuk.
November 22-én történt
1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legismertebb alföldi betyár, akit egyes legendák a szegények védelmezőjének, nekik önkényesen igazságot szolgáltató a magyar Robin Hoodnak tartanak. Mindezzel együtt az egyik legkegyetlenebb magyar bűnöző volt, akinek mintegy harminc gyilkosság és számtalan rablás terheli a bűnlajstromát. Rózsa és társai amnesztiáért cserébe az 1848–49-es szabadságharcban is részt vettek, és sikereket arattak szokatlan harcmodorukkal.
November 21-én történt
„A világot úgy szeretem venni, ahogy van. Az angyalokat nem tudom elképzelni ördögök nélkül, világosságot a sötétség nélkül, föld felettit a föld alatti nélkül. Csak az egészet” – fogalmazta az 1916. november 21-én született – és 1995-ben elhunyt – Kossuth-díjas író, költő, műfordító, Csorba Győző.
November 20-án történt
„Aki nem ismeri a múltat, nem ítélheti meg a jövőt. A múlt az a talaj, amelyen állunk. Tanítómesterünk megmutatja, hogy milyen hibákat nem szabad újra elkövetni és mit kell tenni” – fogalmazta az 1912. november 20-án született – és 2011-ben elhunyt – utolsó Habsburg-trónörökös, Habsburg Ottó. Az utolsó magyar király és osztrák császár, Boldog IV. Károly fia politikusként, közíróként tevékenykedett és a páneurópai piknik egyik kezdeményezője volt.