Az emlékkiállításon látható 17 képen keresztül kirajzolódik annak a folyamatnak az íve is, ahogy a művész eljutott a természetelvű, naturalista megfogalmazástól a teljes absztrakcióig.
Ezüst György az alföldi hagyományok folytatójaként vált ismertté, az alföldi táj és a népművészet hatása érvényesült életképein, tájképein. Képteremtő logikájának meghatározó eleme a népművészet tiszta szín- és formavilága, valamint az Alföld sajátos atmoszférája volt. Ide nyúlnak vissza a látványgeometriai elemekre redukált képei ugyanúgy, mint ahogy forma- és színasszociációkra épülő nonfiguratív alkotásai is.
Számos művészeti irányzattal, technikával kísérletezett. Kiemelkedő művészportréi között tartják számon Faludy Györgyről, Sütő Andrásról és Tóth Menyhértről készült festményét.
Az emlékkiállítás plakátján is megjelenő önarckép mellett egy régi családi fotó alapján készült önarckép is szerepel a kiállításon. Saját magát színesben ábrázolja a barnított fotóról festett képen. Ezáltal az identitással, a hovatartozással, a múlttal foglalkozik. A múltidézés, a gyökerek, a paraszti sorhoz való kötődés gyakran megjelenő, jellemző témái voltak.
Ezüst a festmények mellett grafikákat és térplasztikákat is készített. Úgy festett, hogy először sajátos alapot képezett a felületen, aztán azt más festékekkel dúsította, és az így létrejövő gesztusfelületet alakította tovább a saját koncepciója szerint. Ez az eljárás érdekesebbé tette a képek felületét, főként az absztrakt festményeknél érhető ez tetten.
Ezüst György festőművész tavaly lett volna 85 éves, az emlékére szerveződő kiállítássorozat azonban a koronavírus-járvány miatt csak ebben évben valósulhat meg. A tervek szerint Budapesten a XII. kerületi Jókai Klubban, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban is megrendezik a kiállítást.
Ezüst György Békéscsabán született, és először ott mutatkozott be tárlaton 1961-ben, dédnagyapai ágon pedig szlovák gyökerekkel rendelkezik, és több kiállításon szerepelt Szlovákiában is, a rendszerváltást követően pedig a XII. kerületi szlovák kisebbségi önkormányzat elnökeként is dolgozott. Budapest XII. kerületéhez egyébként több szálon is kötődött: ott élte az életét, és a kerületben évekig vezetett nemzetközi művésztelepet.
Ezüst Mokos József festő békéscsabai szabadiskolájában szerezte első ismereteit a képzőművészetről, majd az egri tanárképző főiskolán tanult, ahol Jakuba János volt a mestere. Ezt követően a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. 1971-től Budapesten élt. Művészi pályafutása mellett több évtizedig tanított, egyebek mellett a Toldy Ferenc Gimnáziumban, később szülővárosában művészeti ösztöndíjat alapított tehetséges diákoknak.
Művészetét számos díjjal, köztük Munkácsy-emlékplakettel, Medgyessy-emlékéremmel, Nagymaros Plakettel, az Országos Portré Biennále díjával és 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Budapesten hunyt el 2017-ben.
Nyitókép: Ezüst György: Hazafelé. Forrás: Kieselbach Galéria
