Fantázia és üzlet, azaz a magyar irodalom két útja germán földön

Nem tudom, más hogy van vele, de én sosem gondoltam úgy a könyvekre és az olvasásra, mint üzletre. Az olvasás egyet jelent az elcsendesedéssel, az elmélyüléssel, a fantáziánk szárnyalásával, mikor is az ember befészkeli magát egy fotelbe, kizárja a világot, és beletemetkezik a kezében tartott lapokba.

Ennek megfelelően egy nemzetközi könyvvásár is úgy él a képzeletünkben, mint az olvasás szentélye, ahol minden a szerzőkről és az olvasókról szól. Az érdeklődők standról standra sétálgatnak, szemügyre veszik, milyen könyvek, kiadványok jelentek meg az általuk preferált nyelven, a standszemélyzet pedig készségesen válaszol minden kérdésükre, sőt akár személyre szabottan is ajánlanak műveket. A szerzők felolvasásokat, dedikálásokat tartanak, így az olvasók testközelből ismerkedhetnek meg a kedvelt sorok íróival.

Így nézett ki a 2021-es Bécsi Könyvvásár is, ahol a pandémia ellenére is alig esett vissza a látogatottság, a legutóbbi vásár vendégeinek kétharmadát produkálta ez a picinyke, meghitt, de annál profibb esemény. A bécsi közönség szórakoztatására a magyar standot és a fellépéseket a Petőfi Kulturális Ügynökség, valamint a Donau Lounge szervezte, a nem kevesebb, mint öt szakmai programmal a legnépszerűbbek közé tartoztak a magyar előadások. A Collegium Hungaricumban bemutatták Mészöly Miklós Az első száz év című regényét, míg a vásáron található Donau Lounge-színpadon szerepelt Kiss Noémi Balatonja, Kukorelly Endre TündérVölgy, avagy Az emberi szív rejtelmeiről című műve, Terék Anna Halott nők kötete, valamint Szőcs Géza Ha polip szuszog Kolozsvárott könyve.

Igen ám, de belegondoltunk már valaha, hogyan lesz egy történetből könyv, fantáziából valóság? Nos, aki idén októberben Frankfurtban járt a könyvvásáron, az megtanulhatta, hogy egy tele könyvespolc mellett elhelyezett fotel vagy szék nemcsak olvasásra, de üzletkötésre is alkalmas. A legzseniálisabb történetből sem születik könyv ugyanis, ha azt valaki nem szerkeszti meg, nem küldi nyomdába, majd nem juttatja el a könyvesboltok polcaira. A legkiválóbb könyvek legsikeresebb üzleteit pedig nem máshol kötik, mint a Frankfurti Könyvvásáron, a kiadok és terjesztők fellegvárában. 

A vásár helyszíne első látásra is már tökéletes helyszínnek tűnik erre a célra, hangárnyi méretű, többemeletes épületekben az egyes nemzetek és kiadók standjai labirintusszerűen helyezkednek el egymás mellett. Legkiválóbb, legfrissebb szerzőiket sorakoztatják fel polcaikon, mindezt azért, hogy egy-egy tárgyalás, megbeszélés közben minden akadály nélkül, egy laza mozdulattal tudják partnerük kezébe helyezni az említett művet. 

Persze attól még, hogy a főszerepben az üzlet van, erre a könyvvásárra is beengedik az egyszerű könyvfalókat, azonban nem az elejétől, csupán a hétvége során. Ekkorra az üzlet a háttérbe húzódik, az olvasók mellett pedig a standokat elfoglalják a vásár mára már ikonikus szereplői, a cosplayesek.  Nem kellett meglepődni, ha az esemény ékének tartott magyar standon, amit a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervezett meg, sétáló Sauron-szemek, hobbitok, mangafigurák es videójátékhősök jelentek meg.

A magyar kiállítók fő programja szombat este zajlott a magas színvonalú és kifinomult stílusú Steigenberger Hofban, a csupa nőkből álló előadás – Terék Anna korábban említett művét és Kenessey Anne-Marie Flügelnüsse und Schädelklopfer című kötetét mutatták be –  a bonyolult pandémiás szervezés, a szigorú biztonsági előírások és a nem éppen kellemes idő ellenére is telt ház előtt zajlott.

Cseri Anna Flóra