A 2017 januárjától működő Kertész Imre Intézet mások mellett Pilinszky János Kossuth-díjas író és költő hagyatékrészeit is kezeli. Az intézet célja a tulajdonába került szerzői hagyatékok és kiadatlan művek, a szerzőkről szóló irodalmi anyagok összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése és az alkotók emlékének méltó ápolása.
„Pilinszky János halálának negyvenedik és születésének századik évfordulója alkalmából féléves programsorozat indul a Kertész Imre Intézet szervezésében, amely nemcsak a költő műveinek minél szélesebb körben való megismertetését, hanem szellemi örökségének továbbvitelét is célozza” – mondta a Kultúra.hu-nak Szabó Tamás programigazgató. Az intézet új alkotások születésével is tisztelegni akar a költő emléke előtt, ezért Pilinszky életművének kortárs recepciója és népszerűsítése érdekében középiskolásoknak szóló zenei, képzőművészeti és versmegfilmesítési pályázatot hirdet. Elsőként a zenei pályázat indul útjára.
Pilinszky sokoldalú és sokféle művészeti ág iránt érdeklődő ember volt, és ez a programsorozatot is meghatározza. „Úgy gondolom, hogy a pályázatok által élő módon tudják majd megközelíteni az életművét” – hangsúlyozta a programigazgató.
Az intézet Pilinszky életét, költői korszakait, meghatározó élményeit bemutató kültéri tablókiállítással, utazókiállítással, tematikus sétákkal és a Pilinszky-legenda megidézésére vállalkozó beszélgetésekkel várja az érdeklődőket. Az első beszélgetés vendége Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója lesz, aki csaknem harminc éve gondozza a Pilinszky-életművet.
Hafner Zoltán irodalomtörténész lapunknak elmondta: a Kertész Imre Intézet megalakulása tette lehetővé, hogy már ne magánemberként keresse meg azokat, akik ismerték Pilinszkyt vagy birtokolták a kéziratait, hanem közgyűjteményi háttér segítse a kutatást.
„Különleges ajándék, hogy a Párizsban élő Jutta Scherrer, a költő legnagyobb szerelme úgy döntött: rám bízza a közel ezer tételt számláló kézirategyüttes kezelését, feldolgozását és majdani publikálását. Több mint 650 levélről van szó, amelyek francia nyelven íródtak” – mondta Hafner. A több mint öt évig tartó szerelem új korszakot nyitott Pilinszky életében és költészetében. A Juttának írt levelek irodalomtörténeti szempontból is kiemelt fontosságúak, elválaszthatatlanok Pilinszky költői életművétől.
„A kutatómunka módszeresen zajlik: magántulajdonban lévő anyagok felkutatásával, aukciók figyelésével és különböző gyűjtőkkel való kapcsolat felvételével. Az elmúlt években több száz oldalnyi, eddig ismeretlen anyag gyűlt össze. Ezt a munkát, amely egyfajta értékteremtés és leletmentés is, mindenképpen folytatni akarjuk” – mondta az irodalomtörténész. Nemcsak a kéziratokat gyűjtik, hanem a költővel kapcsolatos szakirodalmat és háttér-információkat is, és azt tervezik, hogy ezeket a jövőben szerzői honlapon fogják közzétenni.
A programnyitó sajtótájékoztató a Kertész Imre Intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásárért Közalapítvány emléktábla-avatásával zárult a költő egykori, VI. kerületi lakóhelyén. Az Izabella utca 52. szám alatti földszinti lakásban 1962-től 1969-ig élt Pilinszky.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
