„Ha citromot kapsz az élettől, csinálj egy limonádét” – gondolhatta Pairote Thanomwong thaiföldi művész, amikor azt látta, hogy szeretett országát elöntik a Nyugat-Európából és a gazdagabb ázsiai országokból leselejtezett autóroncsok tömegei. Gondolt egy jó nagyot és csapatával a felhalmozódott fémhulladékokból szobrokat kezdett készíteni. Nem is akármilyeneket: vannak köztük olyanok, amelyek akár a hat-nyolc méteres magasságot is elérik. Thaiföld egyik eldugott – de mára népszerű turistaszpottá vált – településén létrehozták a Ban Hun Lek nevű parkot, ahol ezeket a műalkotásokat meg lehet tekinteni.
Élelmes magyarországi üzletemberek meglátták a szobrokban a művészi koncepciót és lehetőséget, létrehozva a Trash Art/Metal Art galériát Budapesten, a Dohány utcában. Egészen stílszerű, hogy Baz Beer Baron keresztülvágva, egy baltadobáló mellett elhaladva közelíthetjük meg a kiállítóteret, amelyet egy hagyományos belvárosi bérház zegzugos pincerendszeréből alakítottak ki. Nyilván a tér korlátozta a szobrok méretét, amelyek még így sem kicsik, több száz kilót nyomnak, így szállításuk és összeszerelésük sem volt kis feladat.
A mintegy húsz kiállítási tárgy nagy része filmes karakter, belépni is az Aladdinból ismert Csodák Barlangjának kapujaként szolgáló tigrisfejen keresztül tudunk. Hogy aztán rögtön szembetaláljuk magunkat a Kaszással. Már ennél a két figuránál is feltűnik, hogy milyen mesteri a kidolgozásuk: a legkülönbözőbb méretű csapágyak, tárcsák, szegecsek, csövek, karmantyúk, dugók, fémlapok fantasztikus harmóniában állnak össze egy – ha lehet ilyet mondani, szinte élethű – egésszé.
A Ne érjen a kiállított tárgyakhoz! – szokásos felhívással itt biztosan nem találkozunk. Sőt, kifejezetten bátorítanak arra, hogy a fémszobrokat megtapogassuk, kezet rázzunk velük, vagy rájuk üljünk. Meg persze Insta-kompatibilis fotókat készítsünk, például a Trónok harcából ismert Vastrónon vagy a Skorpió széken ülve.
És ha még nem lenne elég a trónból, ott a Transformersből ismert Megatron is, ami nevéhez illően a kiállítás legmagasabb, legszélesebb és legsúlyosabb darabja.
A többi karakter is leginkább a sci-fi és szuperhősös filmekből lehet ismerős. Itt van például a Terminátor, aki ugye eleve élő szövet fémvázon.
De az Alien-filmek xenomorphja is felbukkan többféle méretben és alakban – többek között asztalként. Különös lehet egy ilyen nyáladzó rémen elfogyasztani a reggeli zabkását. Merthogy erre is van lehetőség: vastag pénztárcával meg is lehet venni a kiállított fémszobrokat, de akár ki is lehet bérelni őket. Mondjuk egy tematikus szülinapi zsúrra. Szűkebb büdzsével pedig a miniatűr, pár centiméteres darabok között lehet válogatni.
A gyerekek között a Tini nindzsa teknőcöket vagy Trónok harca sárkányát és Vastrónját bemutató diorámák is igen népszerűek, csakúgy, mint a rendkívül békésnek kinéző Rinocérosz, vagy a brümmögő hangot kiadó Motor, amelyekre fel is lehet mászni.
Olyan, többféleképpen is értelmezhető, komplex gondolkodásra késztető alkotások is megjelennek a tárlaton, mint a Kétarcú ember, a Birth Machine vagy a Bruno Catalano híres Utazói által ihletett Félember utazó.
Egy-egy szobor létrehozása mérettől függően egy-két, de akár nyolc hónapig is eltarthat a thaiföldi művészeknek. A munkafolyamatokat kézzel, gépesítés nélkül, hegesztőkkel, fémvágókkal, fűrészekkel végzik. Az esztétikai szempontokon túl az alkotásokkal a recycling, de még inkább az upcycling jelentőségére szeretnék felhívni a figyelmet. A két fogalmat gyakran keverik, de nem ugyanazt jelentik. A recycling során a begyűjtött hulladékot feldolgozzák, hogy alapanyagot készítsenek belőlük más termékekhez: ennek tipikus példája például a papírhulladékból készített toalettpapír. Az upcycling során viszont a hulladék eredeti, felismerhető formában marad meg, de talán teljesen más funkciót kap, például szobor lesz belőle.
A kiállítás már több hazai művészt is megihletett. Vörös Zoltán, művésznevén Zackary vagány Steampunk baglya már látható a tárlaton, de hamarosan több magyar alkotó munkái is helyet kapnak az űrlények és a sárkányok mellett.
A Trash Art Museum minden nap 12 és 20 óra között látogatható.
Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
