fototar1_csoport
Liszt Ferenc tisztelői körében

Bizony, az elmúlt századok egyedi és ma már különlegesnek számító pillanatait őrzi ez a gazdag gyűjtemény, amelybe dr. Tomsics Emőke történész, muzeológus segítségével nyerhettünk bepillantást.

A múzeumba már az 1860-as évek eleje óta kerültek be képek, habár az első, fényképként leltározott kép, egy dagerrotípia csak az 1874-es ajándékozás. A gyűjtemény többször költözött, és az azt őrző intézmény neve is változásokon ment keresztül. A kollekció részét városkép anyag, magyar és nemzetközi eseménytörténeti gyűjtemény, portré- és viseletgyűjtemény képezi.

2640-1949_utcan_kutyaval
Fedák Sári és Ujházi Ede Molnár Ferenc Gazdag ember kabátja című filmszkeccsének szereplőivel a forgatás szünetében az Állatkert előtt

Az, hogy mitől számít egy fotográfia történetinek vagy inkább művészinek, a képen megbújó információtól függ. A képről leolvasható jelek sokat elárulhatnak, ami segítheti az események pontosítását. Keresztinformációkat is szolgáltathatnak, mesélnek az adott kor magatartásformáiról, a mentalitásról is.

A gyűjtemény két nagy téma köré csoportosítva rendezi a fotókat. Konkrét eseményekkel foglalkozik oly módon, hogy a korabeli sajtóban megjelenő, illetve az amatőr fotósok által készített képeket rendszerezi, illetve az életmód témakörében is gyűjt amatőr fotókat. Az amatőr fotózás az 1890-es években indult el hazánkban, és az 1900-as évektől már nagy mennyiségben készültek a saját készítésű felvételek.

kocsin
Ferenc József és Károly trónörökös 1914 körül

A legkorábbi, fotón megörökített politikai esemény Ferenc József 1867-es koronázása. Megfigyelhető, hogy mozgást nem tudott rögzíteni, a tömeget és a díszvendégektől zsúfolt tribünt láthatjuk rajta, ezért litográfia alkalmazásával reprodukálták a mozgó jelenetet úgy, hogy másik fotóról kivágott alakokat ragasztottak a képbe, illetve utólag rajzoltak a felületre.1871 után a nagyobb érzékenységű, készen vásárolható szárazlemez megjelenése hozott nagy változást a fotótechnikában.

A IV. Károly koronázását mutató képet már fotóriporterek, pl. Jelfy Gyula, Müllner János, Révész és Bíró készítették, illetve fényképész-illusztrátorok, ahogy akkoriban hívták őket. Jól látható a felvételen, hogy ezen az eseményen már filmeztek is.

lovon
Az I. világháború idején készült fotó

Tisza István ? aki nagyon nem kedvelte, ha fotózták ? miniszterelnökké választása után eleget tett annak az elvárásnak, hogy ebben a pozícióban szükséges, hogy fotók készüljenek róla. Egy felvételen növényekkel körülvett teraszon láthatjuk őt. Első látásra a kép hangulatából azt hihetnénk, hogy egy kávéházi asztalt körbevevő baráti társaságba engedte be a fotográfust. Ám éppen a Vasárnapi Újság főszerkesztőjével és egyik újságírójával egyeztet, lehet, hogy épp a következő fényképes sajtómegjelenésről.

A parlamenti fotózás kezdetének is tanúi lehetünk egy Tisza Kálmán lemondásakor készült képen, Ellinger Ede fotóján. A kor politikai nagyságai köszönnek ránk vissza a felvételről, többek között Baross Gábor, Szilágyi Dezső, Szapáry Gyula, Csáky Albin és Jókai Mór.

Az ülésteremben volt hölgykarzat és újságírói karzat is, a fotó is innen készülhetett. Ugyanezt az eseményt a képviselői patkóból lefényképezte az amatőr fotográfus, Andreánszky Gábor báró is, s ettől kezdve rendszeresen jelentek meg amatőr felvételek politikusokról. Az újságolvasók nehezen szoktak hozzá az immár nem beállított, pillanatképekhez, melyeket az esetlegesség jellemzett, és könnyen előfordult, hogy a képen látható személy nem a legelőnyösebb arcát mutatta. A paparazzo fotózás az 1900-as években élte virágkorát, mivel az újságok folyamatosan bíztatták az amatőr fotósokat, hogy bátran fényképezzék le az utcán közlekedő vagy a különböző helyiségekbe betérő híres személyeket.

mezon
Izabella főhercegnő fotója

A már említett életmódfotók közül rendkívül érdekes Izabella főhercegnő platinotípia módszerrel készített fotója a mezőn dolgozó sokácokról. Ez a technika tűélességű képeket eredményezett, s a hercegnő szerepelt szép eredményekkel az amatőr fotókiállításokon.

A felvételeket gyakran már a dagerrotípia idején is megszínezték, akkor főként a hölgyek arcán, illetve ékszereiken használták ezt az eljárást. Hogy a valóságot a maga teljességében őrizzék meg, előfordult, hogy a felvétel hátán olyan megjegyzések szerepeltek, mint például: ?veres színű szoknya volt ez?. Láthatunk a fotókon síugrást a Tátrában, autóverseny-startot vagy egy francia távgyalogló futását az Andrássy úton.

holgy

Jelentős kortörténeti emlékek az I. világháború idején készült felvételek, amelyek a cenzúra miatt leginkább művészi jelleggel ábrázolhatták a háborús mindennapokat. Az Érdekes Újság című lap hirdetett ilyen jellegű képekre pályázatot, amelyre rengeteg pályamű érkezett, hiszen a háború idején tömegével készültek az amatőr felvételek. Kiszolgálva az erőteljesen jelentkező fotózási igényt, a Kodak még külön fényképezőgép típust is gyártott, Soldier?s Kodak elnevezéssel. Katonák és hozzátartozóik számára a kapcsolattartás egyik eszköze volt a fénykép, s az Amerikába emigrált magyarok is szívesen küldték az új életüket bemutató fotókat az itthon maradt rokonaiknak.

A Történeti Fényképtár gyűjteményéből egyre több kép érhető el online a múzeum oldaláról.

A kutatás előzetes bejelentkezéssel kedden és pénteken délelőtt lehetséges. A tár munkatársai szívesen fogadják a fotófelajánlásokat is a gyűjtemény számára.

Rácz Anna