Ferenc József huszármentében

A város idén ünnepli a szabad királyi városi rang visszaszerzésének 300. évfordulóját, amelyet izgalmas történeti kiállításokkal ünnepel meg. Szeged szívében, a Klauzál téren felállították a város ünnepi tortáját, amely valójában egy interaktív élménytér.

Két részből áll, az egyikben rövidfilm mutatja be a város múltját, a másik részben pedig interaktív digitális játékok várják az érdeklődőket: a látogatók rajzai életre kelnek az óriás kivetítőn - a papírhajók úsznak a Tiszában -, a digitális terepasztalon pedig Szeged ikonikus épületeit kell helyesen elhelyezni.

Aki Szeged történetének régészeti és kulturális emlékeivel szeretne megismerkedni, azt a Fekete-házban várja egy izgalmas, új tárlat. A város kiváló természeti adottságainak köszönhetően - a Tisza és a Maros folyók találkozásánál fekszik - már régóta lakott település volt. Cigeddin néven az Árpád-korból is ismert, mint a sószállítás, -tárolás és -elosztás egyik központja. A Szabad Királyi Városi rangot 1498-ban nyeri el II. Ulászló uralkodása alatt, amely többek között árumegállító és vásártartási jogot, a lakók számára polgárjogot, szabad plébános választást is jelentett.

A török kor azonban jelentős hanyatlást okozott a városban, amely ekkor nem is tudott kiváltságaival élni. A hódoltság elmúltával újból jelentős fejlődés kezdődött, amellyel elérte Szeged, hogy 1719 május 21-én újból törvénybe iktatottan csatlakozott a Szabad Királyi Városok sorához. Ezt az eseményt azóta is a Város Napjaként ünneplik minden évben.

A régészeti, történeti emlékek mellett igazi szegedi kuriózumok is megörvendeztetik az érdeklődőt, többek között Szent-Györgyi Albert Nobel-díja, Dankó Pista hegedűje, Mikszáth Kálmán íróasztala is látható itt.

Az 1879-es árvízre pedig a város által kiírt festménypályázat felidézésével, érdekességeivel emlékezik a kiállítás. Eredetileg Benczúr Gyulát kérték fel a történelmi esemény megfestésére, ő azonban elfoglaltsága miatt visszautasította a lehetőséget, a városi elöljáróság így 3 művészt bízott meg a feladattal. Az elkészült vázlatokat további utómunkára javasolták, így például a képeken szereplő Ferenc József császárt is "átöltöztették": az osztrák katonakabát helyett huszármentét kapott az uralkodó. A nyertes Vágó Pál lett Szeged szebb lesz, mint volt... című festményével. A híres idézet magától a császártól hangzott el az árvíz sújtotta város szemléje során.

A város híres szülöttének, Kass Jánosnak a nevét viselő galéria Szeged Palánk nevű városrészére emlékezik. Ez a terület Szeged legmagasabban fekvő része, ezért itt az árvíz nem okozott akkora károkat. Palánk a modernizációnak esett áldozatul, a régi egyemeletes házakat lebontották és középületeket, palotákat emeltek helyükre. A kiállításon korabeli grafikákkal, festményekkel emlékeznek a régi városrészre, melynek pusztulását Juhász Gyula is megsiratta.

Ezen a területen építették fel a Szegedi dómot és az új egyetemi épületeket is. A trianoni döntés nyomán a kolozsvári egyetem Szegedre történő átköltöztetését határozták el. A nagyszabású terveknek esett áldozatul Palánk és a korábban itt álló Szent Dömötör templom is.

A templom történetéről és annak még ma is álló tornyáról a Szegedi Dóm látogatóközpontjában A Dömötör-torony meséi című tárlat során ismerkedhet meg a látogató. A középkori templomot többször átépítették, míg 1925-ben hozzáfogtak az akkor már nem túl jó állapotban lévő barokk templom bontásának.

A munkálatok során különleges kövekre, téglákra akadtak, amelyek az akkori régész, Móra Ferenc vizsgálatai alapján a 13. századból származtak. A város a lelet megőrzéséről döntött, kibontották az eredeti toronymaradványt, és keresztelőkápolnát alakítottak ki belőle, amelynek csodás freskóit Aba-Novák Vilmos készítette 1931-ben, s melyek most a közönség számára is újból megcsodálhatók.

A történeti témájú tárlatok mellett a kortárs képzőművészet rajongóira is igazi élmény vár Szegeden: a XL. Nyári Tárlat az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti seregszemléje.

A Reök - Szeged emblematikus szecessziós palotája - mindkét emeletét elfoglalják a kortárs alkotások. Közel 700 pályázatból válogatta ki a zsűri a bemutatott 120 műalkotást, amelyek így rendkívül sokszínű lenyomatot adnak a legfrissebb hazai irányzatokról. Festmények, táblaképek, grafikák, szobrok - köztük a már korábban említett, vegyes technikájú tatu - , figuratív és nonfiguratív, absztrakt és hiperrealista művek korunk hazai művészeti törekvéseinek teljes repertoárját hozták el a szegedi közönség számára.

A XL. Nyári Tárlat július 14-ig látogatható, ezt követően pedig egy újabb nézőcsalogató kiállítás nyílik a Reökben, az irodalmi Nobel-díjas Bob Dylannak ezúttal a festményei vendégeskednek a napfény városában.