A Szentendrei Régi Művésztelep ikonikus helyszíne a modern kori magyar képzőművészet történetének, hiszen 1926 óta szinte töretlenül az aktív alkotómunka terepét jelenti. A kert természeti közege, a Duna közelsége, valamint a város pezsgő művészeti élete a mai napig inspirálja az itt otthonra találó képzőművészeket – közölte a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kedden.

Az első világháború és annak következményei indították a művészeket Szentendre felé, ennek következtében jött létre a Duna-parti kolónia. A MANK 2013 óta várja ismét megújult, modern műtermekkel az alkotókat. A tizenkét műterem egy részét pályázat útján, határozott időre, önállóan alkotó képzőművészek kapják használatba, másik részére csoportos műteremként rövidebb idejű használatra közösen dolgozó művészek pályázhatnak.

A Festői Szentendre című kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelep jelenlegi műterembérlőinek emblematikus műalkotásait mutatja be.

A kiállító művészek egyéni képi világa és látásmódja a tárlaton együttesen reprezentálja a tradícióhoz és a szentendrei hagyományokhoz kötődést, valamint a modern és progresszív kifejezésmódokat.

Aknay János alkotásaiban Szentendre jellegzetes építészeti elemei, tornyok, kapuk, falsíkok formái köszönnek vissza, miközben a nézők figyelmét a transzcendens emelkedettség felé irányítják. Bánföldi Zoltán festményein a változatos képfelületek alkalmazásával szimbolikus és elbeszélő jellegű kompozíciók bontakoznak ki. Bereznai Péter műalkotásait konstruktív rendezettség, redukált szín- és motívumvilág jellemzi, amelyek szimbólumokban gazdag jelentéseket foglalnak magukban. Baksai József festményeiben is fontos szerepet játszik a szimbolika: a művek gyakran irodalmi vonatkozásúak, és szövegrészletek is a kompozíciók részét képezik.

Buhály József alkotásai végtelenbe tartó terekben jelenítik meg jellegzetesen fátyolos alakjait, amelyek az emberi élet léptékével értelmezhető idő jelentőségét és múlékonyságát hangsúlyozzák. A kiállításon helyet kapott Martin Henrik két festménysorozatának egy-egy darabja, ezek az univerzum határtalan mélységével és mértanával foglalkoznak. Csáki Róbert festett kompozíciói sajátos fantáziavilágba vezetik a nézőt, amelyben az elmosódó, szinte csak érzékeltetett részletek magukkal ragadják a képzeletet.

A tárlatra látogatók találkozhatnak Knyihár Amarilla festményeivel is, amelyek szentendrei természeti jelenségek alapján ihletődtek. Krizbai Sándor műveiben szintén a természet mint örök metafora jelenik meg. Horváth Lóczi Judit műveiben sváb népi és építészeti hagyományokat formált át saját, geometrikus rendszerbe foglalt kompozíciójába.

A kiállítás július 31-ig tekinthető meg.

Fotó: MANK