MTI - A Magyar Mozgókép Mestere címet tanúsító oklevelet Hiller István kulturális miniszter és Grunwalsky Ferenc, a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke nyújtotta át Gaál István rendezőnek és Sára Sándor operatőrnek, rendezőnek.
Sára Sándor a cím átvételekor annyit mondott, hogy "harmadik társuk", Huszárik Zoltán már nem lehet itt mellettük. Emlékezünk rá, mert "nyilván jobban mint mi, megérdemelné a magyar mozgókép művésze címet".
Az Életmű-díjat Bokor Péter rendezőnek, Onódi György és Matejka Mária gyártásvezetőnek, valamint Zenthe Ferenc színművésznek ítélték. Az elismerést Sipos Áron producer, a szemletanács elnöke és Koltai Lajos operatőr, rendező nyújtotta át. A nemrégiben a nemzet színészévé választott Zenthe Ferenc színházi elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az ünnepségen, nevében felesége vette át a díjat.
Sipos Áron a megnyitón Magyarország uniós csatlakozása kapcsán arról szólt: régi és új tagok együtt fogjuk építeni és működtetni a modern Európát, a mesterségek és a művészetek Európáját.
"Az én olvasatomban a magyar filmszakma 36. szemléje azt az üzenetet küldi Európának, hogy kiválóan képzett szakemberek és szárnyaló fantáziájú alkotók a legjobb tudásukkal vesznek részt a földrész nagy álmának megvalósításában; az európai film megteremtésében, amely az egymás iránti nyitottság és tolerancia eszméjét hirdeti és amely ugyanakkor tartalmas szórakozást nyújt az unió népeinek" - mondta.
Grunwalsky Ferenc kiemelte, hogy a mozgóképtörvény nyomán stabilabbá, tervezhetőbbé vált a magyar filmgyártás anyagi háttere, kiszámíthatóbb lett a finanszírozás. Átalakult a pályáztatási rendszer. Több film készült el, szélesebb és gazdagabb a választék és duplájára emelkedett a filmek nézőinek száma.
Rámutatott arra, hogy most következik a második szakasz: tovább kell fejleszteni a finanszírozási és pályáztatási rendszert, bekapcsolódni a banki és az EU pénzforgalomba, korrigálni, és "újragondolni mindent, ami a szakmán belül vitát, nehézséget, feszültségeket, netán gyűlöletet okoz".
Grunwalsky Ferenc filmforgatáshoz hasonlította életüket, az egész szakma együttes működését: az ember előző éjjel átgondolja másnapi feladatait, aztán kiérkezik a helyszínre, ahol kiderül, hogy kezdhet mindent újragondolni. Aztán egyszer csak felhangzik a varázsszó: Csendet kérek! Felvétel van! És akkor minden elcsendesül, hirtelen összeáll, és működik.
"Ez az a pillanat, amit a szakma ismer, ez a vérében van. Ezért képes helytállni, összefogni, egymáshoz alkalmazkodni. Ez az ereje" - mondta.
A megnyitón néma felállással tisztelegtek a tavalyi seregszemle óta elhunyt művésztársak, köztük Böszörményi Géza rendező, Bessenyei Ferenc színművész és Makay Árpád operatőr emléke előtt.
Az ünnepség után bemutatták Pejó Róbert Dallas Pashamende című alkotását, amely a játékfilmes versenyben indul.
A filmszemle versenyprogramjában 21 nagyjátékfilm, 42 dokumentumfilm, valamint 36 kísérleti és kisjátékfilm szerepel. További három nagyjátékfilmet információs vetítésen mutatnak be: a rendezőként elsőfilmes Koltai Lajos Sorstalanság című, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regényéből készült alkotását, Szabó László Az ember, aki nappal aludt című munkáját, továbbá Szabó István Csodálatos Júlia című vígjátékát, amelynek címszerepéért Annette Beninget Golden Globe-díjjal tüntették ki és Oscar-díjra jelölték.
A nagyjátékfilmes zsűri elnöke Gazdag Gyula, a dokumentumfilmes testületet Sára Sándor, míg a kísérleti és kisjátékfilmes zsűrit Ferenczi Gábor rendező vezeti. A három zsűri nyilvános vitán értékeli az alkotásokat. Az előző évekhez hasonlóan diákzsűri is dolgozik a szemle idején. A dokumentumfilmek bemutatása már kedden megkezdődött; az óriási érdeklődés miatt a szervezőknek több pótvetítést kellett beiktatniuk a programba.
A filmszemle vetítéseinek helyszíne a Mammut mozi, a Millenáris Teátrum és az Uránia Nemzeti Filmszínház. A rendezvény február 8-án díjátadással és a Sorstalanság díszbemutatójával zárul a Budapest Kongresszusi Központban.
A külföldi kritikusok a Gene Moskowitz-díj adományozása mellett az idén ítélik oda először a legjobb dokumentumfilmnek járó Visegrád-díjat.
