(mti) Gazdag Gyula rendező, a nagyjátékfilmes zsűri elnöke értékelésében kiemelte, hogy az idei mustrán kellemes meglepetésben volt részük; sokféle műfajban sokan készítettek filmeket.
Mint elmondta, arra kérte a zsűri többi tagját, hogy ne összehasonlítani próbálják a különböző alkotásokat, hanem azt nézzék: teljesíti-e a munka mindazt, amit vállalt.
A versenyben szereplő 21 nagyjátékfilmből 10 elsőfilmes alkotás volt - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy ezt komoly eredménynek tartották.
Sára Sándor, a dokumentumfilmes zsűri elnöke értékelésében kiemelte: a dokumentumfilm azon a nyomvonalon halad, amelyre a 60-as években lépett; nagyon ígéretes, nagyon színvonalas alkotások jöttek létre.
Az operatőr-rendező szerint az idei filmszemle is "beleillik a sorba, még ha árnyalattal gyöngébb is".
Az idei mustrán Magyar Mozgókép Mestere-címmel kitüntetett alkotó rámutatott arra, hogy a versenyprogramban szerepelt 42 dokumentumfilm közül kevés foglalkozott a magyar valósággal és az európai uniós csatlakozás következményeivel; az utóbbira jószerével nem is volt példa.
Mint hozzátette, a filmek hosszúak voltak, egyenként több mint egyórásak, s némelyikben alapvető szakmai hibákat is találtak.
Sára Sándor szerint a dokumentumfilmek esetében ma hiányzik az alkotói műhelymunka, amely képes megszűrni az ötleteket, végigkísérni elkészültéig az alkotást.
Egy most készült felmérés adatait ismertetve elmondta, hogy sok az olyan dokumentumfilm, amelynek elkészítésére csak egy-két napot szánnak, és ez felületességre csábít. Ellenpéldaként említette a fődíjas Új Eldorádó című alkotást, amelynek bemutatását több éves munka előzte meg.
Hangsúlyozta: megéri odafigyelni a dokumentumfilmre, törődni vele, "nem szabad, hogy a rendszerváltás vesztesei legyenek" ezek az alkotások.
Érdemes foglalkozni azzal a gondolattal, hogy létrejöjjön egy magyar dokumentumfilm-fesztivál, amely később nemzetközi jellegűvé válhatna - mondta Sára Sándor.
Ferenczi Gábor rendező, a kísérleti és kisjátékfilmek zsűrijének elnöke értékelésében megfontolásra ajánlotta, miként lehetne az állami pénzből finanszírozott alkotásokat afelé irányítani, hogy bemutatásuk is biztosított lehessen.
Mint hozzátette, az elbíráláskor kizárólag a szellemi frissességre és a személyességre koncentráltak; nem nézték, milyen és mennyi pénzből forgatták a filmet, csak azt, milyen kedvvel.
Hangsúlyozta, hogy rengeteg film olyan magánpénzeket mozgatott meg, amit elképzelni sem tud az, akit az állami finanszírozás elkényeztet.
Ferenczi Gábor felvetette, ezeknek az alkotásoknak talán külön szemlét kellene szervezni, hogy lássák az emberek: milyen energia feszül egy-egy alkotás elkészítésében.
A díjátadó ünnepséget szigorú biztonsági intézkedések mellett rendezték meg; a kongresszusi központ nagytermének csak mintegy a fele telt meg.
A 36. Magyar Filmszemle Koltai Lajos Sorstalanság című filmjének díszbemutatójával zárul a helyszínen, ahová közjogi méltóságokat is várnak. A vetítésen számítanak a film alapjául szolgáló regény szerzője, az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre jelenlétére is.
