Rövidfilmjeivel hírnevet szerzett, majd első nagyjátékfilmjével, az 1959-ben készült Szerelmem, Hirosimával világhírűvé vált Alain Resnais, december 12-én kezdi el forgatni követező, immár 16. egész estés produkcióját, a Petites peurs partagées-t. Az 1997-es Megint a régi nóta, illetve a két évvel ezelőtti Not on the Lip kritikai és közönségsikereit követően, Resnais megint Alan Ayckbourn, angol drámaíró egyik darabjához nyúl, hasonlóan az 1993-ban készült Smoking/No Smoking-hoz.
A szereplőgárda ismerős lehet azok számára, akik a rendező munkáinak kiváló ismerői. Ismét feltűnik a vásznon Sabine Azéma, Pierre Arditi, André Dussollier, Lambert Wilson, valamint a -Resnais univerzumban- újoncnak számító, Isabelle Carré (Tiltott nő, A lápvidék gyermekei, Szeretni bolondulásig) és Laura Morante (A fiú szobája, Táncos a házban, Farkasok birodalma).
Hasonlóan a Smoking/No Smokinghoz, a Petites peurs partagées is a keresztutak, a félreértések és a furcsa kapcsolatok drámája, középpontban három férfi és három nő küzdelmével a magány ellen. A saját érzésiben kételkedő Nicola (Laura Morante) albérletet keres vőlegényével, Dan-nel (Lambert Wilson), a rejtélyes okokból leszerelt katonával, aki képtelen beilleszkedni a hétköznapi életbe, ezért egyre gyakrabban az italhoz nyúl. A nővérével, Imogen-nel (Isabelle carré) együtt élő Stewart (André Dussollier) fülig szerelemes kolléganőjébe, az érzelmektől túlfűtött, Charlotte-ba (Sabine Azéma), míg Imogen menekülni szeretne eddigi élete elől. Nap mint nap várja a mesebeli herceget, és hogy valamivel le is kösse magát, egy csapos, Ambrose (Pierre Ardit) apját ápolja. Amborse törzsvendége pedig nem más, mint Dan.
