(MTI) - Állatkínzás miatt feljelentést tett a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (HEROSZ) Toepler Zoltán Álszent című kisjátékfilmjével kapcsolatban, mert a film egyik jelenetében vízbe fojtanak egy macskát - közölte az egyesület pénteken az MTI-vel. A rendező a távirati irodának azt mondta: egy régi amatőr felvételről van szó, amelyet felhasznált filmjéhez.
A HEROSZ csütörtökön ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a VIII. kerületi rendőrkapitányságon állatkínzás alapos gyanúja miatt, mert a 38. Magyar Filmszemlén bemutatott Álszent című kisjátékfilm egyik jelenetében megölnek egy kölyökmacskát - áll az MTI-nek eljuttatott közleményben.
Az állatvédő egyesület szerint a játékfilmben "az elérni kívánt hatás érdekében" az állatot a "lehető legnagyobb szenvedés" mellett ölik meg, ami súlyosan társadalomellenes cselekmény.
Mint írják, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint az állat életét kioltani csak olyan elfogadható okok miatt szabad, mint az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, a sérülés, a fertőző betegség és a tudományos kutatás.
A törvény azonban arra is rámutat, hogy az állat életének kioltása kizárólag kábítással történhet, úgy, hogy az a legkisebb szenvedéssel járjon - emlékeztet közleményében a HEROSZ.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-nek azt mondta: a VIII. kerületi rendőrkapitányság állatkínzás magalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást.
Toepler Zoltán az MTI megkeresésére elmondta: egy 2003 decemberében készült amatőr felvételről van szó, amelyet felhasznált filmjéhez.
Arról, hogy ki vette fel a jelenetet, nem akart nyilatkozni. Hozzátette azonban, hogy a felvétel azelőtt készült, hogy az állatkínzást bűncselekménnyé nyilvánították volna. Így nem történt bűncselekmény - hangsúlyozta a rendező.
Honlapján Toepler Zoltán azt írja: "Amikor ezt a filmet készítettem, nem gondoltam arra, hogy ilyen eszközzel éljek. Véletlen hozta, hogy így történt. Nem én fojtottam meg a kiscicát, de amikor egy kollégám megmutatta a képet, azt mondtam, ennek a felvételnek ebben a filmben szerepelnie kell. Megkérdeztem, honnan a felvétel. Azt a választ kaptam, hogy egy beteg, életképtelen állatot fojtottak vízbe".
A rendező az írásos nyilatkozatban úgy fogalmaz: "soha nem öltem állatot, és nem is ölök a jövőben sem. De nem vagyok álszent, tudom, hogy cipőm és ruhám állatbőrből készült, mint ahogy eledelem is. Elítélem azokat, akik érző lényeket kínoznak, de nem ítélem el azt az operatőrt, aki egy ilyen eseményt megörökít".
Az Álszent című film "provokáció, semmi egyéb. (...) Amikor a 38. filmszemle nevezési lapját írtam, több barátom is figyelmeztetett, ebből botrány lesz. Azt mondtam nekik, szeretem a botrányt, mert a botrány ébren tart" - írja a rendező.
Toepler Zoltán, aki Nicolaus Myslicki néven jegyzi a filmet, alkotásáért a 38. Magyar Filmszemlén a kísérleti film kategória különdíját kapta a szöveg és kép formabontó használatáért, valamint egy szakrális téma szokatlan, újszerű feldolgozásáért.
A kísérleti és kisjátékfilmes zsűrinek a filmszemle hivatalos honlapján csütörtökön közzétett nyilatkozatára, amelyben azt írják: "amennyiben egyértelműen bebizonyosodik, hogy az állatot a filmkészítés során, a felvétel kedvéért elpusztították" a filmtől utólagosan megvonják az általuk odaítélt díjat, Toepler Zoltán úgy reagált "erre nem tudok mit mondani, szerintem ez egy nonszensz, ilyen nincs".
Gelencsér Gábor, Hartai László és Tímár Péter zsűritagok nyilatkozatukban úgy fogalmaznak: "megdöbbenéssel értesültünk a sajtóból, hogy a kísérleti filmek között különdíjjal kitüntetett Álszent című alkotás egyik jelenetét, amelyben egy macskát vízbe fojtanak, nem valamely trükkfelvételi eljárással, hanem az állat tényleges elpusztítását felvéve rögzítették. Felháborodásunknak kívánunk hangot adni, hogy a jóhiszemű nézőket ily módon a film készítői megtévesztették."
A zsűri nyilatkozatában "a leghatározottabban" tiltakozik az ellen, hogy a művészet nevében bárki bármilyen hasonló életellenes cselekedetet elkövessen.
"Tiltakozunk ugyanakkor minden olyan felvetés ellen, amely a művészi ábrázolástól elvitatja azt a jogot, hogy a létezés árnyoldalaival, a tabukkal, a bűnökkel, a szörnyűségekkel foglalkozzon, azt akár a legsokkolóbb módon bemutatva tárgyalja, annak létezésével szembesítsen, ha azt a jog szerinti törvények betartásával teszi" - fűzte hozzá a kísérleti és kisjátékfilmes zsűri nyilatkozatában.
Hartai László az MTI megkeresésére pénteken úgy fogalmazott: számára továbbra is csak akkor elfogadható egy ilyen jelenet, ha trükkfelvétellel készül. "Semmilyen más esetben nem elfogadható. Ha ez egy dokumentum- felvétel, akkor én ezzel nem tudok azonosulni" - hangsúlyozta.
A zsűritag megjegyezte: a jelenet elkészülésének körülményeit nem a zsűri dolga vizsgálni. Mint mondta, sem tanárként, sem zsűriként nem működnek hatóságként, nyomozó hatóságként pedig különösen nem.
