(MTI) - "Sohasem érdekeltek a nagy emberek, a nagy tettek, filmesként mindig is a környezetem, a hétköznapi emberek világa, problémái, konfliktusai keltették fel az érdeklődésem" - hangsúlyozta a rendező. "Arra törekedtem, hogy a teljesen átlagos figurák köré olyan történetet teremtsek, ami a nézők számára is izgalmassá teszi a sorsuk alakulását" - tette hozzá az alkotó, akit láthatóan meglepetésként ért a szemle fődíja, az Arany Orsó.
Az Utolsó idők 1997-ben a keleti határon játszódik, hősei az autószerelő Iván és fogyatékos nővére, Eszter. A lányt megerőszakolják, a rendőrség gyorsan és eredménytelenül zárja le a nyomozást, a fiú pedig bosszút esküszik.
A rendező elmondta, hogy az Utolsó idők három éven keresztül készült, és bár fontos, többek között társadalmi problémákat feszeget, nem nevezhető "szociofilmnek". Mátyássy Áron hozzátette, hogy eddigi munkáiban, köztük a Mínusz című kisjátékfilmben vagy a Sexárd fődíj című dokumentumfilmben is ezt az irányt követte.
A rendező egyelőre nem tudja, hogy milyen filmre használja majd fel a Magyar Mozgókép Közalapítvány 25 millió forintos támogatását, ami az Arany Orsó díjjal jár, elmondása szerint forgatókönyve még nincs, de elképzelése már van.
