Azerbajdzsán és a Duna Televízió kapcsolata többéves múltra tekint vissza. A csatorna és az azerbajdzsáni közszolgálati televízió között 2006-ban olyan együttműködés alakult ki, melynek részeként a két tévé számos műsort és filmet ajándékozott egymásnak, valamint tematikus napok megtartásával igyekezett a távoli, baráti ország kultúráját, hagyományait és szokásait bemutatni.
 |
| Baku, Azerbajdzsán |
Május 28-án tehát Azerbajdzsán játssza a főszerepet a Duna Televízió programján. A csatorna ünnepi műsorfolyama ismeretterjesztő- és dokumentumfilmekkel, zenés összeállításokkal várja az azeri kultúra iránt érdeklődőket. Tótfalusi András Azeri képeslapok című rövidfilmje a főváros, Baku nyüzsgő, izgalmas mindennapjainak utánozhatatlan légkörét mutatja be, Azeri kaleidoszkóp című dokumentumfilmje pedig varázslatos tájakra repíti a nézőket.
A Család-barát meghívott vendégei is az egzotikus muszlim országról mesélnek. A Kívánságkosárban a bakui nemzetközi jazzfesztiválok állandó sikeres fellépője, a Falkafolk zenekar és a Djabe zenekar játszik azeri zenét, dr. Hasan Hasanov nagykövet pedig a kölcsönös kulturális kapcsolatokról beszél majd a nézőknek.
Rendhagyó időpontban, csütörtökön jelentkezik a Világkikötő, amelynek forgatócsoportja áprilisban tért haza Bakuból. A Duna Televízió stábja esős tavaszi napokon járt a "szelek városában." Két földrész határán, a Kaszpi-tenger partján lenyűgözően hatnak a gombamód szaporodó ultramodern épületkomplexumok, a pezsgő kulturális élet helyszíne a középkori városrész, amely egyben a Világörökség részét képezi a sikátorokban megbúvó hagyományos és nyugatias teázóival. Erre a csodára, melyet I. Sirván Sah tett fővárossá a XII. században, a forgatócsoport tagjai egy esőverte gépkocsiablakon keresztül vethettek pillantást.
A csíksomlyói ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden évben pünkösd szombatján a gyergyói és csíki székelyek, a gyimesi és moldvai csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát. 440 évvel ezelőtt János Zsigmond fejedelem támadó seregeit pünkösd szombatján győzték le a székelyek, akik megfogadták, hogy hálából minden évben elzarándokolnak Csíksomlyóra. A fogadalmi zarándoklat és búcsú jelentősége azóta nagyon megnőtt: ma már több százezres, közel milliós sokaság gyűlik össze a Somlyó-nyeregben megtartott ünnepi nagymisére.
Az ünnep az egész régióra kiterjedt. Május 29-én, pénteken a Duna Televízió a 9. Hargitai megyenapok rendezvényein vesz részt. 11 órától a Kívánságkosár több ezer gyermekkel együtt a csíkszeredai "Taps- térről" jelentkezik. A nézők a kisgyermek szemével csodálkozhatnak rá a kirakodóvásár színes forgatagára, a népi mesterségek rejtelmeire, együtt faraghatunk kopjafát, székelykaput, fonhatunk vesszőt, varrhatunk szalmakalapot - miközben a Csűrdöngölő Gyermek és Ifjúsági Néptánctalálkozó résztvevői szórakoztatják a jelenlévőket és a televízió nézőit.
Ugyanaznap helyszínt is váltanak: 16 órától ellátogatnak Felcsík gyöngyszemére, Csíkkarcfalvára, amely nemcsak gyönyörű erődtemplomáról híres, hanem vendégszeretetéről is. Már hagyomány, hogy a település családjai befogadják az elfáradt debreceni vándorokat, de ott tölti az éjszakát a gyergyóalfalui keresztalja is. 17 órától a magyarországiak és székelyek közös szentmisén adnak hálát a találkozásért. Közben bemutatják a település értékeit is.
Este 21 órától ismét élő adással jelentkeznek Csíkkarcfalváról, az erődtemplomból, ahonnan a búcsús forgatagból a helybéli művészeti együttesek előadásait közvetítik. Beszélgetéseket láthatnak a község híres szülötteivel és a magyar közélet jeles képviselőivel. A téma: Székelyföld jelene és jövője, a székely kultúra megmaradása, a búcsú szerepe a magyar-magyar kapcsolatok fejlesztésében.
Másnap, május 30-án, szombaton, a búcsú napján Csíksomlyóról jelentkezik a Kívánságkosár stábja Vendégkönyv című műsorával. 10 órai kezdettel, még a mise előtt beszélgetnek a zarándokokkal, Petrás Mária énekét hallgatva, majd a mise után a megélt élményekről, gondolatokról elmélkednek a hazaindulókkal.
11.30-kor perckor pedig a Duna Televízió nézői immáron 17. alkalommal lehetnek részesei Közép-Európa legnagyobb vallási rendezvényének. A búcsú ünnepélyes nagymiséjét a Somlyó-nyeregben idén dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatja be az ezer éves gyulafehérvári főegyházmegye jelen lévő papságával és főpásztoraival, valamint a házigazda ferences atyákkal.
Szombaton este újabb ismerőssel találkozhatunk: 19.30-kor a csatorna segítségével ellátogatunk Csobotfalvára, Antal Imre portájára, aki pünkösdkor rendszeresen befogadja a moldvai csángó zarándokokat. A búcsú estéjén magyarországi és moldvai zarándokokkal beszélgetnek a csángók múltjáról és jövőjéről - és mindezt felcsíki muzsika kíséri.
Szombat éjjel különös élményben lehet része a nézőknek. A kereszténység ősi hagyománya, hogy a nagy ünnepekre virrasztással, böjttel készülnek a hívek. Csíksomlyón ez már csak azért is így van, mivel a sok százezer zarándok közül nem jut szállás mindenkinek. Aki átimádkozza, átvirrasztja az ünnep előtti éjszakát, lélekben megújulva, megtisztulva tudja fogadni a pünkösdöt. Idén első alkalommal a Duna Televízió közvetíti a virrasztást a Kis-Somlyó-hegyről és a Csíksomlyói Kegytemplomból.
Május 31-én, vasárnap délelőtt követik a "Székely expressz", a nosztalgiavonat útját a gyimesbükki Kontomáci kápolnáig, az ezeréves magyar határig. A vonat 800 zarándokot visz Budapestről Csíkszeredába, a búcsúra. Pünkösd vasárnapján a zarándokvonat elindul Csíkszentdomonkosról, hogy a Gyimesek völgyén keresztül elvigye utasait az egykori magyar királyság ezeréves határához.
Miután a zarándokvonat magyarországi utasaival megérkezik a gyimesbükki vasútállomásra, a búcsújárók gyalogszerrel teszik meg az utat a történelmi határig. A gyimesi csángók a magyarországi zarándokokkal együtt 11 órától a Szentlélek tiszteletére pünkösdi misén vesznek részt a Kontomáci kápolna előtt felállított szabadtéri oltárnál. Egykor itt találkoztak a moldvai és gyimesi magyarok, hogy együtt tegyék meg az utat Csíksomlyóig.
A déli Híradó után, 12.10-től Pille címmel rockballadát láthatnak a Role zenekar és gyimesi hagyományőrző táncosok előadásában. "Ez a ballada rólunk szól, ott vagyunk a történetekben, a sohasem változó patak csobogásában, a szerelmét sirató csángó lány bánatában, táncoló ősapáink büszkeségében" -vallják az alkotók. Zenekarvezető: Nagy Tivadar, szakmai vezetők: Varga Zsuzsánna és Sára Ferenc, rendező: Papp Kincses Emese.
A történelmi magyar királyság legkeletibb pontján áll a Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú őrháza, ahova 64 év után tavaly futott be először a nosztalgiavonat 1930-as években gyártott mozdonya. 14 órától immár másodszor láthatjuk, ahogy a Budapesttől 1000 kilométerre álló 30-as őrháztól búcsúzik a muzeális mozdony, hogy a végekről elinduljon a magyar főváros felé.
