Bábfilm noir

Film

A bábfilm (a hozzáértőknek: stop-motion technikával készült) hat évig készült, és a vetítésen jelen levő producer elmondása szerint egyáltalán nem gondolták, hogy egészestés mozi lehet belőle. Hiába, a filmforgalmazás helyzete Csehországban sem játék és mese. Illetve lehet mese, de akkor az sötét humorú, és abszurdan szürreális. Aztán ha már egy meg még egy darabka elkészült, miért ne egészítenék ki egy harmadikkal. És milyen jól tették.

Bizarr világ ez, amelyet bizarr teremtmények népesítenek be. A már említettek mellett mindenképp említésre méltó a három gyereke helyett szamarát imádó asszonyság, hajában virágkoszorúval, aki tán maga a Zizkov negyed Hyppolitája, s akiről a producer azt mondta, az életből vett karakter; a kivénhedt drogos, akit tényleg csak a szentlélek tart össze; a táncelőadáshoz nézőnek kurvákat felbérelő férfi, aki "élőben" nemcsak fejdísze alapján a Zsótér Sándor rendezte Kék madár egyik szereplője is lehetett volna; vagy épp a botfüle ellenére harmonikázással próbálkozó férfi, aki miután kap egy fület tartalmazó csomagot, s saját hallószerve helyére azt illesztve van Gogh-gá válik.

Deformált lelkekhez eltorzított formák járnak: krumplifej, megráncosított, meggöcsörtösített arc és test, gülüszem; a többnyire szürke-feketébe játszó történethez pedig komor hangulatú zene. Mégis minden nyomasztó körülmény ellenére esendőségükben kedvesek és szeretni valóak ezek a bábok. Mert olyan nagyon emberiek.